Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
935 ELNÖK (G. Nagyné d r. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén kétperces időkeretben megadom a szót külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : A jegyzőkönyvben majd vissza lehet keresni, hogy mit kérdezett Németh Zsolt. Németh Zsolt azt kérdezte, hogy a tavalyi javaslatot miért nem láthatta. (Zaj a jobb oldalon.) Két kérdést tett föl, és a másik kérdése az volt, hogy miért nem láthatta most a végleges változatot. A végleges változat, és ezt az RMDSZ vezetőinek elmondtam, ebben az egyetlen mondatban különbözött az általuk is mert előző változattól: (Derültség a bal oldalon.) lábjegyzet szövegével, és a lábjegyzet szövegét látták. A másik kérdésre, hogy kérésére, javaslatára miért nem változtattunk a lábjegyzeten: azért, mert a lábjegyzetet nem egyedül fogalmaztuk, a lábjegyzet - mint az alapszerződés minden más mondata - egy kétoldalú megállapodás eredménye, az egyik fél ennek módosítására nem képes. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Nádori László úr, a Szabad Demok raták Szövetségének képviselője, szólásra készül Csóti György úr, Magyar Demokrata Fórum . DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vendégeink! A magyar külpolitika gyakorlatából adódóan is ma már elfogadott az az álláspont, amely szerint az alapszerződések a térség stabilizálásában fontos szerepet játszanak, az alapszerződéseket ezért a régió stabilitásának fontos feltételeként kell elfogadni. A szerződés megkötése két, viszonylag egyenjogú, de eltérő nézeteket valló partner között mindenképpen kompromisszummal jár, hallottuk. A kompromisszum hátterében a magyar külpolitika főbb törekvései, azok összhangja áll. Nevezetesen: az euroatlanti integráció, jó kapcsolatok a szomszédos országokkal és a határon túl élő magyarok iránti felelősség. Az említett törekvések, külpolitikai célok egyike sem valósítható meg a másik semmibevevésével, illetve elhanyagolásával. Ezek a célok szervesen kapcsolódnak egymásba. A jelenlegi időszakban, történelmi helyzetben nyilvánvalóan nagyobb szerepe t, nagyobb figyelmet kell adnunk az Európai Unióhoz és a NATOhoz fűződő viszonyunk kedvező alakulásának. Ez a törekvés nem jelenti és nem jelentheti a nemzeti érdekek feladását. Az Európai Unióra, az unióhoz való csatlakozásra éppen érdekeink érvényesítés e miatt van szükségünk. Az európai uniós tagság számunkra olyan érdekképviseleti keret, olyan lehetőség, amelyet az uniós tagság nélkül nem tudnánk megteremteni. Erre vonatkozóan nincs a szerződést vitatók részéről egyenértékű alternatív javaslat, megoldás i mód vagy koncepció. A határon túli magyarság helyzetén - történelmi tapasztalatok alapján - érdemben nem lehet javítani az európai struktúrához való csatlakozás és az erdélyi magyarságnak és érdekképviseleti szervezeteinek sikeres, szívós és nagyon kemén y harca nélkül. Nem kétséges, hogy az európai integráció felé döntő lépést akkor tehetünk, ha rendezzük kapcsolatainkat szomszédainkkal, esélyt adva ezzel a kisebbség, a magyar kisebbség küzdelme sikerének. Többször elhangzott: egyetlen alapszerződéstől se m várható, hogy a két szomszédos ország között fennálló problémákat felsorolja és kellő garanciákat adjon azok megoldásához. Egy rendezési folyamatról van tehát szó, amelyben az alapszerződésnek fontos szerepet kell adnunk. Ez az elvárásunk nem megalapozat lan, mert mindkét fél érintett és érdekelt a szerződéskötésben, esetünkben a kölcsönös érdek az érintett országok belső rendjének fenntartása és nyugodt fejlődése. Így jutott el a két állam a kompromisszum szükséges minimumához. Tisztelt Ház! Említést érde mel továbbá egy, mások által is hangsúlyozott momentum. Az, hogy a szerződés hiteltelenné teszi a revizionizmus vádját. Rendkívül fontos megállapítás ez.
