Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
932 Megadom a szót Surján László úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének kétperces időkeretben. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Gellért Kis Gábor hozzászólá sa említette az egyházi javak sajnálatosan kimaradt passzusát. Ezzel kapcsolatban szeretném a tisztelt Ház és a külügyminiszter úr figyelmét arra felhívni, hogy a Romániával kötött párizsi békeszerződésben Románia kötelezettséget vállalt arra, hogy az egyh áz működését, javait védi. (18.00) Hogy evvel mi történt az elmúlt időszak alatt, azt tudjuk. Ha sikerült volna - a javaslatok sorában említem meg - a párizsi békeszerződésre való hivatkozás az alapszerződésben, ez sok minden problémát megoldana. Hiszen e hhez nagyhatalmi háttér is van. És ugyanilyen szempontból, de már más témában: az önkormányzati chartának és a nyelvi chartának a szerepeltetése olyan téma, ami nagyon sok problémát megoldana. Az hangzott el, hogy az ellenzéktől nem jönnek olyan javaslatok , amelyek előbbre viszik az ügyet. Ezen akartam változtatni. Köszönöm. (Általános taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Előzetes jelentkezés alapján megadom a szót Németh Zsolt úrnak, a Fidesz képviselőjének. Szólásra készül Nádori Lász ló úr, Szabad Demokraták Szövetsége. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Hazai és határon túli közösségek Képviselői! A FideszMagyar Polgári Párt szerint a magyarromán alapszerződés olyan súlyú kül- és nemzetpo litikai kérdés, hogy a magyar álláspont kimunkálásában a magyar kormánynak szorosan be kellett volna vonnia az ellenzéket és a határon túli magyar, illetve - igény esetén - a hazai kisebbségi közösségek legitim képviseleti szerveit. Ezért is szolgál nagy ö römömre, hogy sokan elfogadták az ellenzék meghívását erre a rendkívüli ülésre, elősegítve ezzel azt is, hogy holnap a megrendezésre kerülő második pápai magyar csúcstalálkozó résztvevői felelősen fejthessék ki álláspontjukat ott. Remélem, hogy a magyar ko rmány egyetért ezzel az állásponttal, és magunk mögött hagyhatjuk azokat az ízetlen vitákat, hogy vane köze az egyes nemzetrészeknek és kisebbségeknek egymás problémáihoz. Az RMDSZnek mint az alapszerződés által közvetlenül érintett romániai magyarság ké pviseleti szervének helye, az alapszerződés folyamatában azonban megkülönböztetett kérdés. Ezzel kívánok foglalkozni, ami bár technikai problémának tűnhet, de nem az. Olyannyira tartalmi kérdés, hogy mármár az ellenzék és a kormánykoalíció külpolitikai tá rgyú nézetkülönbségeinek legsokatmondóbb feszültségévé mérgesedett. Néhai Antall József miniszterelnök úr kül- és nemzetpolitikájában alapvető tétellé vált, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésben az általuk megfogalmazott álláspontot a magyar kor mány magára nézve kötelezőnek tekinti. A kormánypártok felvállalt álláspontja szerint ez jogi nonszensz. Olyan nincs - hangzik az érvelés , hogy egy kormány alárendelje magát külső tényezőnek. Az egyébként Antallelvként ismertté vált tétel nem a jog nyel vén fogalmazódott meg, és mi sem ezt kérjük számon a kormányzaton, bár felvethető lenne, hogy az integrálódó Európában a szuverenitás hagyományos fogalma, alapvetően átalakulóban van. Ez az elv a szuverenitást gyakorló kormánynak egy politikai jellegű egyo ldalú önkorlátozása, amely abból indul ki, hogy a határon túli magyarság képes és csak ő képes saját dolgainak megfelelő intézésére. Ha a magyar kormány nem ad nekik egyetértési vagy - ha úgy tetszik - vétójogot az őket, alapvetően érintő kérdésekben, akko r a szomszédos kormányok tettestársaként elvonja tőlük létalapjukat, az ezt jelentő önállóságukat, kiskorúsítja és elsorvadásra ítéli őket. Persze valószínű, hogy ha tudatosan ezt akarná a magyar kormány, akkor sem sikerülne megvalósítani ezt a fajta infan tilizálást, mert egyszerűen legtöbbjük ennél erősebb és életképesebb közösség. De az
