Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
910 Az erdélyi magyarok céljai és követelései nem idegenek Európában. Svájcban ez az elv hozott évszázados békét az etnikumok között, DélTirolban pedig ennek köszönhetően állt helyre a bizalom az ottani németek és olaszok között. Erdélyben pedig ez biztosította a szászoknak hét évszázadig, hogy távol hazájuktól németként megmaradjanak és gazdagodjanak. Számukra és mindenki másnak azonban intő tanulság, hogy egykori virágzó városaik ma romhalmazok, nem találták meg boldogulásukat Romániában, s a németek végleg elhagyták szülőföldjüket. A román kormány illetékeseitől még nem hallottam olyan nyilatkozatot, amely fájlalta volna, hogy a németeknek Románia nem tudott vonzó hazája lenni. Ilie scu elnök úr ígéreteit a magyarromán kapcsolatok javulását illetően a romániai németség, valamint a romániai zsidóság kivándorlása, menekülése is hiteltelenné teszi. Nem azt szeretnée elérni, hogy a Székelyföld is elnéptelenedjék, s a románság Erdélyben új életteret nyerjen? Jól tudjuk azonban már azt is, hogy Iliescunak az alapszerződésre nem magáért a megállapodásért volt szüksége, hanem sokkal inkább azért, hogy a körülötte lévő vitát választási kampányában saját céljára fölhasználja. Kísért a múlt, hi szen a magyarszlovák alapszerződés Balladur belső pártküzdelmének kampányrésze volt. Most Romániában a Demokratikus Konvenciónak az RMDSZ támogatásával esélye van arra, hogy megnyerje az elnökválasztást, s Romániát európai útra lendítse. Mivel az RMDSZ a mérleg nyelve lehet a romániai választási küzdelemben, Iliescu elnöknek alapvető érdeke volt, hogy a magyar pártot kiszorítsa a politikai palettáról. Tudta, hogy az alapszerződés szövege az RMDSZnek elfogadhatatlan, s fel fog lépni a jelenlegi szöveggel t örténő aláírása ellen. Ezt a román média fel tudja úgy használni, hogy az RMDSZt a magyarromán megbékélés kerékkötőjének tüntesse fel, s a Demokratikus Konvenciót az RMDSZszel való együttműködéstől eltérítse. Ezzel, valamint az alapszerződésért begyűjtö tt nyugati vállveregetésekkel biztosíthatja választási győzelmét. Ehhez nyújt támogatást a magyar kormány azóta, hogy júliusban felújította az alapszerződés tárgyalásait, és annak szövegét még a hivatalban lévő elnökkel alá akarja írni. A magyarromán alap szerződés elhíresült lábjegyzetében a kollektív jogok és a területi etnikai autonómia megadásának lehetőségét elveti, s az ET parlamenti közgyűlésének 1201es ajánlását szűkítően értelmezi, amelynek széles körű európai elfogadtatása a magyar külpolitikának legfőbb törekvése volt az elmúlt években. A román politikai gondolkodás történetének ismeretében aligha lepődünk meg azon, hogy Bukarest elutasítja a kollektív jogokat és az autonómiákat. A magyar külpolitika álláspontján azonban joggal háborodnak fel itt hon s a határainkon túl. A magyar kormány a magyarromán alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni nekünk, hogy nincs többé lelkileg együvé tartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot aka rnak, vívják ki maguknak, halljuk ezt naponta magyar kormánypolitikusoktól. Akik ezt mondják, nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy mi, anyaországiak is lélekben és szellemiségünkben erdélyi magyarok vagyunk. Ha nem így érzünk, a magyar nemzet elveszíthe ti belső összetartó erejét. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt külügyminiszter úr is, mások is sokat hivatkoztak arra, hogy NyugatEurópa mit mond, és az integrációs folyamatban miért kell nekünk akár taktikai megfontolásokból is ezt az alapszerződést aláírni. Szeretném fölhívni elsősorban a kormánypárti politikusok figyelmét arra, hogy NyugatEurópa másképpen is gondolkodik. Az Európai Demokratikus Unió, a keresztény konzervatív pártokat tömörítő európai szervezet, amelyiknek közel 30 ország több mint 30 pártj a, s köztük kormányzó pártok Spanyolországban, Németországban, Franciaországban és így tovább, ennek az Európai Demokratikus Uniónak főtitkára, Aleicsis Wintoniak többek között egy magyarországi előadásában A kommunizmus öröksége Kelet- és KözépEurópában címmel azt mondta: "Nem tudom, és nem tudnám elfogadni, hogy a kommunisták a hátsó ajtón beosonjanak a mi döntéshozatalunkba. A kommunista örökség leküzdése és az európai integráció az érem két oldala." (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalá si idő leteltét.)
