Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ):
906 immáron évek óta tartó vita és huzavona lassan elviselhetetlen lett. Az alá nem írás mindinkább az alá nem írás akarását jelentette. Abból, hogy az alapszerződés még mindig nincs aláírva, sokan arra a következ tetésre jutottak, hogy nem is létezik olyan alapszerződés, amit alá lehetne írni, vagy megfordítva, az alapszerződés egyfajta misztikus dokumentum, melynek aláírásától szinte mindent el lehet várni és a maximumot lehet remélni. Mégis, aligha érdemes itt pu sztán a tartalomról beszélni. Ha többet nem lehetett belevenni a szerződésbe, és ami benne van, az mégis kevés, akkor mindez azt jelenti, hogy eljutottunk abba a szakaszba, amikor csak két választásunk van: vagy aláírjuk, vagy elfelejtjük. Talán azt ma már nyíltan, vagy lelke mélyén mindenki elismeri, hogy elfelejteni nem lehet. Mi indokolja tehát akkor az aláírást? Az egyik igen egyszerű indok, hogy meg kell szabadulni az alapszerződéstől mint megoldatlan problémától. Ha már benneragadtunk abban a gondolat menetben, hogy kell alapszerződés, akkor legyen alapszerződés, mert ha nincs, akkor folytonfolyvást hajszolni fogjuk, mint valami délibábot. Lekötjük diplomáciánkat és energiáinkat. A másik indok abból fakad, hogy ismerjük a román politikai élet tagolódás át. Tudjuk, hogy 1989 után nem a számottevő klasszikus ideológiák, liberalizmus, konzervativizmus, szociáldemokrácia mentén határozták meg magukat a politikai erők, hanem legfőképpen a nacionalizmus mentén. Romániában még ma is az egyik legfontosabb kérdés a homogén nemzetállam eszméjéhez való ragaszkodás. Az alapszerződéstől éppen azt lehet várni, hogy ennek a politikai értékmérőnek, igazodási pontnak a szerepét nagyban csökkenteni fogja. Egy nacionalista kurzus lételeme, ha a politikai élet a nacionalizmu s körül zajlik. Ha a nacionalizmus már nem akkora tét, mert hogy úgymond rendeztük ügyeinket, akkor a nacionalizmussal remélhetőleg kevesebb szavazatot is lehet majd szerezni. Szemmel láthatóan a nacionalista szavazatokért folytatott versenyfutás tegnap so kat lassult azáltal, hogy Ion Iliescu szakított Gheorghe Funarral. Utóbbi maradt a legfőbb várományosa a nacionalista szavazatoknak. A választási kampány pedig vélhetőleg és remélhetőleg egyéb témákra fog átcsúszni. Ha pedig így történne, akkor ez amellett is érv, hogy az alapszerződést most kell aláírni. Ami pedig a mostani helyzetet illeti, a jelenlegi román kormány nem ügyvezető kormány, hanem kisebbségben lévő kormány. Azért van kisebbségben, mert távoztak a szélsőségesek. Kíváncsi volnék, hogy akkor eg yesek milyen kormánnyal szeretnék aláírni az alapszerződést. Tisztelt Ház! Tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország és Románia közeledésének útja Európán keresztül vezet. A jelenlegi alapszerződés is ezt mondja. Amit e két ország jelenleg elérhet, az - s higgyük el, benne foglaltatik az alapszerződésben és csak egy egyesült, Magyarországot és Romániát egyaránt magában foglaló Európán belül nyílik majd lehetőség arra , hogy a munkaerőpiac és tőkepiac liberalizációja, a regionális együttműködések, a szubszi diaritás elvének érvényesülése, egyszóval az állami túlsúly és központosítás feloldódása meghozza majd a vágyott autonómiákat is. Mert képzeljük el, mit is jelent mindez. Kevésbé elvontan talán: mintha Németországból Franciaországba, Olaszországból Ausztri ába utaznánk. Az emberek ideoda mennek, munkát vállalnak és befektetnek. Tanulni lehet ezen vagy azon az egyetemen, éppen hova sikerült bejutni. A kirakatokban hasonló áruk, melyek ugyanannyiba kerülnek. Ezt a viszonyt két ország között ma a románmagyar alapszerződés nem garantálja, viszont van esély arra, hogy a Romániát és Magyarországot egyaránt magában foglaló Európa tudni fogja, meglehet, éppen az alapszerződés mellett, éppen a csatlakozás előtt. Hiszen például most a szerződésbe nem sikerült belefog lalni a diplomák kölcsönös elismerésének szükségességét, de várható, hogy a román fél is felismeri az érdekek láncreakcióját. Vagyis azt, hogy minél több diplomát sikerül Magyarországnak elismertetni, annál több román diplomát ismernek el külföldön, ha a k ét ország már elismeri eleve egymáséit. Ami pedig az autonómiát illeti. A szlovákmagyar alapszerződés kapcsán jelent meg Szlovákiában egy elemzés, amely azt mondta, hogy addig, amíg az autonómia kizárólag egyetlen formában jelentkezik, éspedig az etnikai autonómia formájában, ráadásul egy nemzeti kisebbség
