Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
895 Mégis, tisztelt Országgyűlés, mégis miért tud kiállni az SZDSZ az alapszerződés mellett? Engedjék meg, hogy két kérdést tegyek fel magunknak. Az első kérdés, mi lenne, hogyha az Országgyűlés követné az ellenzők ajánlását, a kormány n em írná alá az alapszerződést, vagy a parlament nem ratifikálná? A másik kérdés, milyenek a mi esélyeink - a magyarországi politikai erők esélye - arra, hogy a romániai magyar közösség életében tényleges javulást idézzen elő? Nos, kezdjük az első kérdéssel . Gondoljuk végig, tisztelt képviselőtársaim, mi lesz a következménye annak, ha a magyar kormány ezt az alapszerződést nem írja alá, vagy ha a parlament azt nem ratifikálja. Én aligha hiszem, hogy van valaki ebben a Házban, aki ne tudná, hogy egy ilyen lép ést Romániában egy minden eddigit elsöprő magyarellenes kampány követné. A romániai politikusok egymást túlharsogva vádolnák Magyarországot szószegéssel. Azt sulykolnák mind a romániai, mind pedig a nemzetközi közvéleménynek, hogy ennek oka - mármint ha Ma gyarország nem írja alá az alapszerződést , hogy valójában nem célja a megegyezés, valójában a határrevízió jár a fejében, valójában Románia destabilizációját tűzte ki célul. Gondoljuk végig, mi lenne az RMDSZ helyzete akkor, hogyha Magyarország az alapsz erződést nem írná alá. Ehhez a magyarellenes kampányhoz nyilvánvalóan csatlakozna az a romániai ellenzék is, amely ma az RMDSZ terveiben mint lehetséges koalíciós partner szerepel. Ha ez a magyarellenes kampány beindul, az RMDSZ, tisztelt képviselőtársaim, oly mértékig fog elszigetelődni Romániában, hogy abból évekig nem fog tudni kijönni. Én úgy ítélem meg, hogy egy ilyen lépés nemhogy javítaná az RMDSZ helyzetét, nemhogy javítaná Magyarország pozícióit, hanem ellenkezőleg, mindennél nagyobb kárt okoznánk egy ilyen döntésünkkel. A kulcskérdés, tisztelt Országgyűlés, valóban az, hogyan tudunk mi, magyarországi politikai erők - kormánypártok és ellenzéki pártok - valódi eredményt elérni a határon túli magyar közösségek helyzetének javulásában. Az elmúlt hat é vben próbálkoztunk már különböző fellépéssel, volt szó keményebb hangvételről, ütöttünk meg békülékenyebb hangvételt, azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy valódi eredményt eddig nem sikerült elérnünk, se az előző kormánynak, és eddig ennek a kormánynak s em. Mégis, tisztelt Országgyűlés, én úgy gondolom, hogy van esély arra, hogy befolyásoljuk nemcsak Románia jövőjét, hanem azon belül a romániai magyar közösségek jövőjét is. Engedjék meg, hogy ezen a ponton az integráció dicséretéről szóljak, de ezúttal ne m Magyarország integrációjáról beszélnék - amely persze számunkra alapvetően fontos , hanem Románia integrációjáról. A térségben kizárólag az Európai Unió és a NATO elkötelezett abban, hogy a lehetséges tagjelölteknél elérje, hogy mind a demokrácia, mind pedig egyéb területen haladást érjen el az adott országoknál. Amíg Románia be akar lépni az Európai Unióba, amíg Románia be akar lépni a NATOba, nekünk addig van esélyünk arra, hogy ezek az integrációs szervezetek nemcsak a demokrácia ügyében általában, h anem az emberi jogok területén - és ezen belül a nemzeti kisebbségek vonatkozásában - jelentős haladást érjünk el. Abban az esetben, hogyha Románia elveszti az esélyét is arra, hogy akár a második körben belépjen az Európai Unióba vagy a NATOba, kérem kép viselőtársaim, nézzenek a térképre, látnake az Európai Unión vagy a NATOn kívül bármely más, olyan politikai erőt, amelynek nem csak a késztetése, de az eszköze is megvan ahhoz, hogy az adott országból - Romániából - ezt a fejlődést elérje. Úgy ítélem me g, tisztelt Országgyűlés, hogy nekünk ennek a fényében kell vizsgálni azt, hogy mi maradt ki az alapszerződésből, és milyen kompromisszumot kötött a magyar kormány. Hiszen, ha nincs alapszerződés, akkor van a romániai magyarságnak kollektív joga? Ha nincs alapszerződés, akkor kapnak autonómiát? Vagy ha nincs alapszerződés, akkor a román kormány intézkedést fog hozni a romániai magyar egyházak kárpótlásáról? Nyilvánvalóan ez nem így van. De ha igaz az, hogy az Európai Unióban a kisebbségek kollektív jogot él veznek, ha igaz az, hogy az Európai Unióban a kisebbségek az autonómia valamilyen fokát élvezhetik, és ha igaz az, hogy Európában
