Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
893 És visszatérve a Vereckeihágóra: ott, ahol Horn Gyuláék fejet hajtottak, a Független Kisgazdapárt nem hajtott fejet, azt mondottuk, a mi küldöttségünk márpedig felmegy oda, fel is mentünk, az én feleségem is megszégyenítette az egész magyar külpolitikát, mert ő följutott oda, ahova Horn Gyuláék sohasem tudnának, mert ők sárhoz ragadt gondolatokkal akarják a magyarság jövőjét elképzelni, (Zaj a bal oldalon.) mi pedig a szárnyalás útján. (Taps a jobb oldalon.) Legyen szabad rámutatnom arra, hogy akkor, amikor felvetette Kovács László, hogy elérhető lennee a jelenlegi szerződésnél jobb szerződés, akkor bizony én azt kell hogy mondjam, természetesen elérhető lenne, igen tisztelt mini szter úr, csak nem kellene a régi sztereotípiák szerint eljárni. Nem kellene mindig hajlongani idegen érdekek előtt. Mi lenne, ha egyszer arra gondolnának, hogy magyar érdekek is léteznének? Akkor nyilvánvalóan ezek az érdekek érvényesíthetők lennének. Én úgy gondolom, hogy látni kell, hogy az, ami most az alapszerződések ügyében történt, akár az ukránmagyar, akár a szlovákmagyar alapszerződés ügyében, az a nemzetközi közvélemény becsapását is jelenti, mert nem stabilitást, hanem instabilitást hoz. A magy arság erőszakos asszimilációjának felgyorsítását eredményezi, hiszen a szlovákmagyar alapszerződés megkötése is még csak kilátásba lett helyezve, már kidobták a robogó vonatból a magyar érettségiző diáklányokat, meghozták Szlovákiában a nyelvtörvényt, Rom ániában az oktatási törvényt, és én úgy gondolom, ne csodálkozzanak azon, hogy a külügyminiszter úr ilyeneket állít, hogy ennél jobb szerződés nem lett volna elérhető, mert én láttam a magyarság megaláztatását jelentő szolyvai völgyben, hogy hogy működik a magyar külügy, ott a magyar konzul a semmitmondó beszédét nemcsak magyarul mondta el a magyarság megaláztatásának színhelyén, ahonnan több mint 60 ezer magyart hurcoltak el, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , hanem haj bókolva idegen érdekek előtt, oroszul is elmondta a beszédét. (Zaj a bal oldalon.) Én úgy gondolom, hogy ebből láthatják, hogy milyen szemlélettel bír ez a jelenlegi kormányzat. Én azt mondom, igen tisztelt miniszterelnök úr, igen tisztelt külügyminiszter úr, nincs semmiféle szerződéskötési kényszer. Hogy mit akarnak egyes politikusok a nyugati világból, ezen lehet vitatkozni. Lehet azon is vitatkozni, hogy vajon a republikánus többségű szenátus Amerikában ugyanúgy gondolkodike, mint a demokrata pártiak. N yilvánvalóan nem ugyanúgy gondolkodnak. Én abból indulok ki, és ezt ajánlom az igen tisztelt kormányzatnak is: vonják vissza ezt a szerződést átdolgozásra, (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) mert egy jóvátehetetlen bűne lenne a magyar kormányzatnak, ha ezt megkötnék, és ne feledjék: a Független Kisgazdapárt kilátásba helyezte, választási győzelme esetén (Derültség a bal oldalon.) felül fogja vizsgálni ezeket a nemzetáruló szerződéseket, az önök egy igenes szavazata ugyanis százszoros hazaárulást jelent. Köszönöm a türelmüket. Ezért ellenezzük a szerződést. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Eörsi Mátyás képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőjének, akit Giczy György képviselő úr követ a KDNPből. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja nevében is üdvözöljem a határon kívüli magyarok közösségeinek képviselőit. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy el jöttek erre a mai ülésnapra, figyelemmel kísérik a vitánkat, ugyanis ez a mai vita, bár nem csak róluk, de nyilvánvalóan igen nagy mértékben róluk is szól. Örülünk annak, hogy itt vannak, mert bár igen nehéz döntés előtt állunk, azonban nincs rejtegetnival ónk, döntésünket vállaljuk, és reméljük, odafigyelnek érvelésünkre. Az SZDSZ az előterjesztést nem támogatja. Meggyőződésünk, hogy az alapszerződést minden jogos és nem jogos aggály ellenére alá kell írni és azt ratifikálni kell. Az első kérdé s, tisztelt Országgyűlés, amelyre válaszolnunk kell: mikor jó egy alapszerződés? Egy alapszerződés akkor jó, hogyha nemzeti érdekeinket támogatja. Márpedig ez akkor következik