Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
81 irgalmat tudok kér ni ebben a helyzetben. Kérem, hogy éljenek ezzel a lehetőségükkel. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csehák Judit képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Összesen négy módosító indítványt nyújtottam be, az 1. §hoz kettő kapcsolódik, de tartalmilag összefügg az 1. §hoz kapcsolódó 4., 17., 28. szám alatt szereplő módosító indítvánnyal, ezért erről most szólnék. Szeretné m elmondani, hogy az 1. §ban magam is annak a mérlegelését javaslom a kormánynak, hogy a nyugdíjkorhatáremelés indítását és a korhatár emelését egy évvel toljuk el. Tulajdonképpen szembe lehetne ezzel állítani azt, hogy ez pénzbe kerül, és tulajdonképpen kitolja az átmeneti időszakot. Igaz, azonban szeretnék az anyagi hatásáról és az időszakról magáról is szólni. Valamennyien tudjuk, hogy az 1993ban elfogadott törvény az 1940 előtt született nők korhatárát hagyta változatlanul, a már '40ben születetteké t emelte 56 évre, 57re a '42ben születettekét és így folytatódott a korhatáremelés. Azonban azt is tudjuk, hogy miután a rugalmas nyugdíjbamenetelre vonatkozó jogszabály nem született meg 1993 végéig, 1994ben egy kiegészítő törvénymódosítás került be a nyugdíjkorhatárról rendelkező részbe, amelyik lehetővé tette, hogy a most tárgyalás alatt levő törvény hatálybalépéséig változatlan, tehát 55 éves korhatáron menjenek el a nők. Miután ez a törvény 1997. január 1jén lép hatályba, ez azt is jelenti - legalá bbis a korhatáremelés tekintetében , ez azt jelenti, hogy 1996ban a '41ben született nők 55 évesen elmehetnek még nyugdíjba. Tehát a törvényjavaslattól függetlenül mindazok számára, akik az 55. életévüket betöltik ebben az évben, 55 év változatlanul a k orhatár. Sőt, a munkajogi szabályokat figyelembe véve mindazok számára is 55 év változatlanul a korhatár, akik megszerzik a nyugdíjjogosultság feltételeit a jelenlegi időszak alatt, és megkezdik a felmondási idejüket a nyugdíjbamenetelhez kapcsolódóan. Fel tehetően tehát az 1942 első félévében született nők egy jelentős része is megkezdi a felmondását, nyugdíj előtti felmondását már 1996ban. Tehát a korhatáremelés valójában és konkrét módon az 1942 második félévében született nőkre vonatkozna, és sajnos ráj uk már három év korhatáremelés vonatkozik. Ezért az én módosító javaslatomnak az a lényege, hogy az 1942ben született nők korhatára 57 év legyen. Az 1943ban születetteké 58, a '44ben született nőké 59, a 45ben születetteké emelkedne 60 évre és a '46ba n született nők korhatára 61 év volna, a '47eseké pedig és az utána következőké a 62 év. Indoklásul még elmondhatom, visszahivatkozva Kósáné Kovács Magda e Házban elmondott álláspontjára, hogy a rendelkezésünkre álló statisztikák szerint az átmeneti idősz akkal érintett korosztályoknak egy jelentős része már most is nyugdíjban van. Elmentek a '40ben születettek szinte teljes körűen. Mint említettem, a '41ben születettek is kérni fogják nyugdíjazásukat. A '42ben születettek felére is a jelenleg érvényes s zabályok lesznek érvényesek. De ha figyelembe vesszük azokat a statisztikákat, amelyek arról tanúskodnak, hogy ennek a hét évjáratnak a mintegy 455 ezres létszámot kitevő női létszáma tulajdonképpen már ebből a körből már 200 ezren nyugdíjban vannak, még a '46ban születetteknek is 14,1 százaléka kérte a nyugdíjazását ennek az évnek az első felében, akkor könnyen belátható, hogy akkor, amikor a korhatáremelés 455 ezer nőjéről beszélünk, akkor nem 455 ezer nőről, hanem a jelenlegi információink szerint minte gy 200 ezerről van szó, tehát félig kiürült az a halmaz, akire ezek a szabályok, ezek az irányadó korhatárok és az átmeneti időszak vonatkozik. Ha ehhez hozzáteszem még azt, hogy a társadalombiztosítás statisztikái szerint 55 éves korukra a nőknek 67,7 szá zaléka megszerez 30 vagy 32 év szolgálati időt. Tehát rájuk pedig vonatkozik a korhatár előtti nyugdíjbamenetel lehetősége a megfelelő szolgálati idő birtokában. Várhatóan tehát ők is a megemelt nyugdíjkorhatár mellett is élni tudnak a korábbi nyugdíjbamen etel lehetőségével, mert erre jogot szereztek. Tulajdonképpen a költségkihatása ennek az általam javasolt módosításnak
