Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
71 Nyilvánvaló volt, hogy az 1990. október végén frissen megválasztott önkormányzati képviselőtestületek, a képviselőtestületek által frissen kinevezett jegyzők tucatnyi problémával találkoztak az akkor frissen elfogadott és alacsonyabb szin tű jogszabályokkal akkor még meg nem támogatott jogszabály alkalmazásával kapcsolatban, így tehát nyilvánvaló volt, hogy különböző kormányzati szervekhez, az Igazságügyi Minisztériumhoz, illetve elsősorban a Belügyminisztériumhoz, a Belügyminisztérium Önko rmányzati Főosztályához fordultak jogszabályértelmezést kérve. Ezek a jogszabályértelmezések a kezdet nehézségéből fakadóan többször bizonyultak utóbb pontatlannak, azonban azt lehet mondani, hogy 1992re, '93ra, az előző parlamenti ciklus közepére kial akult az a gyakorlat, hogy a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztálya más minisztériumok, országos hatóságok, főhatóságok, a különböző önkormányzati képviselőtestületek jogszabályértelmezési kérdéseivel, kéréseivel kapcsolatban a lehető legnagyobb körü ltekintéssel jártak el. Ez elsősorban azt jelentette, hogy nyilvánvalóan egy adott ágazati jogszabály végrehajtásával kapcsolatban, például a Belügyminisztériumhoz beérkező jogszabályértelmezési kérdés megválaszolása kapcsán, a Belügyminisztérium illetéke sei felvették az adott ágazat központi államigazgatási szervével, központi állami szervével a kapcsolatot, azzal a szervvel, amely szerv tevékenysége elsősorban segíti elő egy adott jogszabály végrehajtását. Azt gondolom, hogy ezt az elmúlt években már töb bkevesebb sikerrel kialakult gyakorlatot kell folytatnia, de sajnos azt mondhatnám, hogy kéne - egyelőre csak azt tudom mondani, hogy kéne - folytatni a Belügyminisztériumnak a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénnyel kapcsolatban a Belügyminisztér ium illetékes főosztályához, az Önkormányzati Főosztályhoz beérkező jogszabályértelmező kérdésekkel kapcsolatban. Azért mondom ezt, mert az elmúlt hetekben elég komoly félreértéshez vezetett az a belügyminisztériumi Önkormányzati Főosztály vezetője által aláírt jogszabályértelmező állásfoglalás, amelyik arra a több önkormányzati képviselőtestület által feltett kérdésre próbált válaszolni, hogy át kelle alakulni az önkormányzatok által működtetett helyi televízióknak, rádióknak a médiatörvény hatálybalépé sét követően, vagy pedig a médiatörvény ilyen átalakulási kötelezettséget nem tartalmaz. No most, azt gondolom, teljesen egyértelműnek kéne lennie a jogszabály áttekintése után, hogy semmifajta átalakulási kötelezettséget nem tartalmaz a médiatörvény, a r ádiózásról és televíziózásról szóló törvény az önkormányzatok számára meghagyja annak a gazdag lehetőségét, hogy akár költségvetési intézménytől kezdve részvénytársasági formáig - és itt a közbülső lehetőségeket nem sorolom fel - működtethetik továbbra is az általuk eddig is fenntartott önkormányzati helyi televíziókat és rádiókat. Egy helyen valóban egy konkrét társasági formát megnevez az a törvény - méghozzá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 85. §. (3) bekezdésében, ahol az országos rádió és regionális rádió, illetve országos rádió, illetve a regionális televízió és országos rádió esetében valóban azt mondja, hogy az önkormányzatok részvénytársasági, illetve kizárólag az ő tulajdonukban lévő közhasznú társasági formában pályázhatnak. (9.10) E zt a jogszabályi helyet értelmezte félre Fürst Pál úr, az említett belügyminisztériumi főosztály vezetője, és adta ki azt a jogszabályértelmezést, ami nyilvánvalóan az esetek döntő többségében alapvetően határozza meg az önkormányzatok döntéshozatalát, am elyben szó szerint az a mondat szerepel, hogy az említett törvény - a médiatörvény - hivatkozott 85. paragrafusának (3) bekezdése kógens, tehát kötelező módon határozza meg a helyi rádió és televízió működtetését közhasznú társasági formában. A megállapítá s nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak. Így tehát napirend előtti hozzászólásomnak a tárgya az az, hogy nyilvánvaló, hogy mind e paragrafust illetően, mind mást, az adott nagyon fontos és hosszú idő után, de mégis frissen elfogadott jogszabály alkalmaz ásával kapcsolatban felmerülhetnek az önkormányzat részéről jogszabályértelmezési kérdések.