Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 27 (195. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter:
670 A kormányzat ezzel szemben egy átmeneti, egy kompromisszumos megoldást támogat, amelyben a felsőoktatási szövetségek fennállása kettő és öt év közti időben lehetne lehetséges, és ezáltal a sajátosságoknak, az egyedi helyzeteknek inkább megfelelő megoldási módokat lehetne találni, hiszen van jó néhány olyan város, amelyben a felsőoktatási intézmények gyorsan és könnyen integrálhatók, miközben vannak olyan települések és vannak olyan egyetemek, amelyeknek az integrációja egy kicsit bonyolultabb és hosszabb időt venne igénybe. A felsőoktatá si törvénytervezet módosításakor próbált a törvénytervezet jelentős hangsúlyt fektetni a minőségi differenciálás és a kutatás igényeire. Ennek nyomán már magában a törvénytervezet módosításában szerepelt az ún. kutatási normatíva, amely az idén mindössze 1 70 millió forintos központi támogatás. Egy normatíva segítségével jövőre már kb. 2,5 milliárd forintra emelné a felsőoktatási intézmények számára. Ez a kutatási normatíva döntően pályázati úton lenne elnyerhető. Ezzel együtt a módosító indítványok még háro m nagyon fontos ponton javítják a minőségi differenciálás és pályázati rendszer lehetőségeit. Először is a programfinanszírozási keretet, amely a jelenlegi költségvetésben, 1996ban 1,6 milliárd forintot jelentett, ezt a keretet egy normatívává alakítja át . A képzési normatíva 15 százalékát kötelező ezentúl programfinanszírozási célra a felsőoktatási szféra rendelkezésére bocsátani. Ez majdnem megduplázza ezt a keretet, hiszen 20 milliárd volt idén a képzési normatíva összege. Ennek a 15 százaléka 3 milliár d forint körüli összeg. Egy vadonatúj intézményt vezetne be a törvénytervezet egy újabb módosítással, amelyet a kormányzat szintén támogat. Ez a Széchenyi Professzúra intézménye, amely intézmény révén 4 éves alkotói ösztöndíj lenne adható a minősített okta tóknak, évente 500 fővel nőne ezeknek az oktatóknak és kutatóknak a köre, a felsőoktatási intézményekhez tartozó oktatóknak és kutatóknak a köre. Így lényegében egy 2000es szintre áll be a minősített oktatóknak körülbelül ötöde, hatoda. Rendkívül jelentős szám, és lényegében ez a pályázati rendszer egyfajta minőségi rendszert tud beindítani a felsőoktatási intézményeken belül. Ugyanakkor a kormányzat támogatott egy olyan módosító indítványt is, amely segítene az egyetemi és főiskolai könyvtáraknak a helyze tén: egy külön speciális normatívával a jelenlegi kondícióknak megfelelően körülbelül évi 500 millió forintnak megfelelő összeggel támogatná a felsőoktatási könyvtárak könyvbeszerzését és folyóiratbeszerzését. Ezek rendkívül progresszív, pozitív módosító javaslatok voltak, és a kormányzat örült, hogy támogathatta ezeket. A nem állami felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzetéről azt szeretném mondani, hogy mind a kutatási, mind a programfinanszírozási, mind a Széchenyi Professzúrára, mind pedig az egyetem es szakkönyv ellátására szolgáló normatívákból részesedhetnek, tehát ilyen értelemben ez a szabályozás szektor- semleges. Hosszú vita volt arról, hogy a nem állami felsőoktatási intézményeknek a létesítmény fenntartásához milyen módon és hogyan járuljon ho zzá a kormány. Voltak olyan módosító indítványok, amelyek teljes egészében kötelezték volna a kormányzatot, illetve a költségvetést, hogy átvállalja a teljes létesítményfenntartási kiadásokat, míg a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi szabályozás szerint ily en kötelezettség egyáltalán nem létezik. Azt a kompromisszumos javaslatot, amely a törvénytervezetben eleve megjelent, továbbra is fenntartja a kormány, és él ez a javaslat, miszerint a képzési normatíva 50 százalékának megfelelő összeggel járulna hozzá a központi költségvetés a nem állami, tehát egyházi, alapítványi és magánegyetemek létesítményfenntartásának normatívájához, illetve azoknak a költségeihez. Végezetül egy kérdésre szeretnék kitérni, ami némi problémát okozhat. Nevezetesen arról van szó, hogy a jelenleg hatályos alkotmány szerint az egyetemi tanárok, illetve rektorok kinevezése az a köztársasági elnöknek a jogköre. (13.50) Számos olyan módosító indítvány érkezett, amely ezt csak az állami egyetemek vonatkozásában tartaná fent, és a fenntartók hatáskörébe utalná, jogkörébe utalná a rektorok, illetve az egyetemi
