Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 27 (195. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról /Kalmár Péter (MSZP)/ - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter:
639 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rendkívül fontos törvénymódosításnak a szavazása köv etkezik el körülbelül fél óra, egy óra múlva. Ennek a szavazásnak a során, ennek a vitának a során rengeteg módosító indítvány is érkezett a tisztelt Ház elé. A törvény eredeti céljában kívánta szabályozni, hogy egy stabil, kiszámítható, egy fejlesztés fel é nyitott, a minőségi elemeket beépítő, a pedagógusok továbbképzését biztosító, a diák- és szülői jogokat pontosító és egyben kiterjesztő törvénytervezet álljon a tisztelt Ház rendelkezésére. Nem kívánok a törvény eredeti céljairól szólni, inkább csak azok at a módosító indítványokat foglalnám össze, amelyeket a kormány támogat ennek az általános és alapvető célnak az érdekében. A vitának az intenzitására jellemző, hogy körülbelül 540 módosító indítvány érkezett be, ezek közül a módosító indítványok közül kö rülbelül 140et támogat a kormány. Hét pontban foglalnám össze a fontosabb elemeket, ahol változások történtek, de a törvénytervezet eredeti szellemével többékevésbé összhangban. A törvénytervezet eleve megpróbálta biztosítani azt, hogy kiszámíthatóvá vál jon a finanszírozása a közoktatási rendszernek. Ez azt jelentette, hogy megpróbáltuk megállítani azt a folyamatot, amelyben évről évre hatalmas ingadozások voltak megfigyelhetők az összes közoktatásra fordított kiadásokon belül az államilag, a központilag finanszírozott hányad és az önkormányzatok által finanszírozott hányad között. Az eredeti törvénytervezet 75 százalékban állapította volna meg a két évvel korábban kiadott összes közoktatási költségből az állam által fizetendő normatíváknak a mennyiségét. Módosító indítványok során a kormány támogatja azt, hogy ez az arány 80 százalékkal növekedjen, ez lehetővé teszi, hogy a jelenleg a '96os szinten elért, azaz körülbelül 63 százalékát az összes oktatási kiadásnak finanszírozza a központi költségvetés. 1 996ban 135 milliárd forintot biztosított a központi költségvetésből az oktatás számára, ennek a 80 százalékos módosító indítványnak az elfogadása azt jelentené, hogy a központi normatívák aránya, illetve az ennek nyomán biztosítandó összeg 1997ben 161 mi lliárd forint lenne. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az önkormányzatok is ilyen arányban meg tudják emelni '97ben az oktatási rendszer egészének a támogatását, hiszen ez a módosító indítvány egyben azt is jelenti, hogy némileg szűkül a mozgásterük. A másik fontos pont, hogy a közoktatási törvénytervezet módosítása már eredetileg is tartalmazott jó néhány új normatívát. Ezek közül a módosítások során egy pontosítás következett be: szétválasztottuk a napközi s és étkezési normatívákat, ezzel külön megjelenik a napközis normatíva a rendszerben, ezt is támogatja a kormány. Harmadszor: a normatív szabályozáson túl úgynevezett központi normatívákat hozott létre ez a törvénytervezet, három rendkívül fontos területe n. Az első: a pedagógustovábbképzés területén a központi normatívák három százalékának megfelelő összeggel, a másik: a pedagógiai és szakmai fejlesztésekre irányuló normatíva két százalékkal, illetve a harmadik: a területi feladatok ellátását szolgáló két százalékos normatíva. A fejlesztésre szolgáló normatívák közé célként bekerült a közoktatás fejlesztése és megújítása mellé a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítése, fejlesztése és működtetése. Rendkívül fontosnak érezzük, hogy ez a normatíva, ami - figyelembe véve a körülbelül 161 milliárdos központi támogatást - jövőre ez a két százalék ez több mint 3 milliárd forint; ebben a 3 milliárd forintban kiemelten megjelenjen az informatikai, számítógépes fejlesztése a közoktatásnak, mind az iskoláknak, mind a tanulócsoportoknak, mind pedig az iskolai könyvtáraknak. Meg kell említeni, hogy a harmadik normatíva, amely a területi feladatok ellátását szolgálta, hosszas vitát képezett, hogy milyen szervezeti keretben szabályozzák ennek az ellátását. A megyei önkormányzatok fogják egyébként a közoktatásfejlesztési tervet elkészíteni, és ezt mintegy ajánlásként a megye településeinek a rendelkezésére bocsátani. Eredetileg ez a megyei területfejlesztési tanácsok feladata lett volna.
