Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 27 (195. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
632 "Az Antallkormány nem levitte az inflációt, hanem átalakította költségvetési hiánnyá és külkereskedelmi defic itté." A vita az örök: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás dilemmáját tükrözi. Szeretném nagyon nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a Néppárt szemléletében a tyúk és a tojás kölcsönösen feltételezi egymást, mégis (Taps a bal oldalon.) ha az átmenet időszakát te kintjük, nem vonhatjuk ki magunkat a prioritásdöntés kényszere alól. Tudomásul kell vennünk a tényt, hogy a szocialista nehézipar és az egész, a KGSTpiacra szakosított ipari termelési szerkezet egyszer s mindenkorra összeomlott, ami magával rántotta az ug yancsak a keleti piacokra termelő, korszerűtlen és alacsony feldolgozási fokot elérő mezőgazdasági, élelmiszeripari ágazatot is. Ebben a helyzetben pedig csak a szerkezetváltás, az azt lehetővé tevő innováció, új technika és technológia, ha úgy tetszik, a modernizáció hozhat megoldást, az értéktermelő folyamatok fejlesztése teremthet stabil egyensúlyt. A felfutás időszaka gép- és technológiaigényes, ami egyben importigényességet is jelent. Aki ilyen időszakban fizetésimérlegegyensúlyról álmodozik, annak tudnia kell, hogy ezt csak a belföldi fogyasztás rovására teheti, és ez nem csupán a lakossági, de a termelési szféra fogyasztását is érzékenyen érinti. A beruházásvisszafogásban, növekedésleblokkolásban ölt testet, eszköze pedig a művileg feltornászott infláció. S hogy mindez nem csupán ellenzéki politikai támadás a kormány ellen, mi sem bizonyítja jobban, mint a KopintDatorg tanulmánya, melyről e héten a BursonNarsteller szervezésében megtartott fórumon, ahol teljes összhangban a most elmondottakkal, és teljes ellentétben azokkal, amiket Bauer Tamás megállapított egy hete oly nagy kormánypárti tapsvihar közben, a magyar gazdaság kutatói, Pásztor Veronikától Oblath Gáboron át Vértes Andrásig olyanokat mondtak, és idézem: "A gondokat tisztán pénzügyi esz közökkel nem lehet megoldani." A pénzügyi egyensúlyt nemcsak jövedelemelvonással, hanem jövedelemtermelő képességjavítással is el lehet érni. Az államháztartás hiányának lefaragására hozott lépések, köztük a Bokroscsomag is, súlyosbítják a társadalmi prob lémákat. Nem az egyensúly és a fizetési mérleg hiányának kérdése a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a magyar gazdaság teljesítménye elmarad az elvárható mértéktől. A belső piac megteremtése szükséges, mert a nagy nemzetközi cégek különben nem jönnek haz ánkba, és végül fel kell készülni arra, hogy a beruházások megindulása az import növekedését hozza magával, és a külkereskedelmi egyensúly így ismét jelentősen felborulhat. A valódi kérdés az, kedves képviselőtársaim, hogy a bejövő működő tőke e növekedési szakaszban tude egyensúlyt tartani a deficittel. És ugyanezt mondja a Nemzetközi Valutaalap most vizitáló delegációja is. Szóval, ha jól értem, két év sok keservet hozó kísérletezése után kezdünk szépen visszakanyarodni oda, ahonnan 1994ben elindultunk. Csak remélni merem, hogy az őszi ülésszakon a politikai flottatüntetések helyett több lesz a szakmaiság, és kedves Bauer Tamás képviselőtársam is blikkfangos válaszok helyett inkább elgondolkodik majd, ha Barsiné Pataky Etelka olyanokat mond, melyekkel eg yébként a Nemzetközi Valutaalap is egyetért. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettes úr, a Füg getlen Kisgazdapárt részéről, "A mezőgazdasági termelők és fogyasztók érdeksérelméről" címmel. Megadom a szót Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettesnek. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Amikor a mezőgazdasági termelők olyan ellehetetlenü lt helyzetbe kerültek, hogy Csongrád megyében már útkorlátozást terveznek, hogy traktorokkal, mezőgazdasági vontatókkal elállják az utakat, hisz fél évvel, háromnegyed évvel ezelőtt 200 forintért vették át sertésüket, ma meg 90 forintért vagy 100 forintért élősúlykilónként is becsmérlik az
