Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 25 (194. szám) - Csóti György (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Mit tesz a kormányzat, hogy az EU vámkedvezményei a magyar fél számára is hasznot jelentsenek?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÓTI GYÖRGY (MDF):
575 légkörre, miniszter úr, ami ön körül kialakult - még a saját pártjában is , de mindenképpen át kell gondolni a jövőt, miután lassan elfogy a privatizációs vagyon. És mi lesz azután - kérdez em miniszter úrtól? Köszönöm. Nem fogadom el a választ. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ? Kérem szavazzanak! (Szavazás.) Kö szönöm. Több képviselő jelezte, hogy nem működik a gépe. Mielőtt kimondom a határozatot Nikolits István gépét kérném bekapcsolni. Szabó Sándorné, Földesi Zoltán, Miklós László, Tóth Pál. Köszönöm. Igen. A felsorolt 4 képviselő igen szavazatával együtt, 188 igen szavazattal, 44 ellenében, 20 tartózkodással az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta. Csóti György (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Mit tesz a kormányza t, hogy az EU vámkedvezményei a magyar fél számára is hasznot jelentsenek?" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Csóti György úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez és az ipari és kereskedelm i miniszterhez: "Mit tesz a kormányzat, hogy az EU vámkedvezményei a magyar fél számára is hasznot jelentsenek?" címmel. Az interpellációra dr. Lakos László földművelésügyi miniszter távollétében, dr. Kis Zoltán államtitkár úr válaszol. Csóti György képvis elő urat illeti a szó. CSÓTI GYÖRGY (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar mezőgazdaság exportkilátásai az Európai Unióval kötött társulási szerződés érvénybelépése óta javultak, javulnak. Azonban az unió kvótáinak kezelése s zámunkra több esetben is hátrányosan történik. Így például, a magyar baromfitermékek iránt jelentős igény jelent meg az európai piacon, de piaci részesedésünk így is csak néhány százalék. (16.00) Az idei kvóták között néhány termékre igen jelentős, az eng edélyezett kereteket messze meghaladó igény jelent meg. E kedvező piaci lehetőségek kihasználásánál azonban a vámkedvezményből származó előnyből a magyar fél alig részesedik. Ez pedig igen nagy összeg, hiszen éves szinten például kicsontozott csirkénél 19 millió, a pulykakvótánál 7 millió, a kacsatermékeknél 3 millió márka, amely összességében közel 3 milliárd forintot jelent. Ha ennek az összegnek, korábbi gyakorlatnak megfelelően termelők és importálók között felefele arányban történő megosztást vesszük alapul, akkor is igen jelentős, mintegy másfél milliárdnyi összegről van szó csak ennél a három termékféleségnél. Ennek a helyzetnek kedvezőbb alakítására a Baromfi Terméktanács az elmúlt évben javaslatokat készített. Az érintettek a javaslatokra vonatkozó an ígéretekkel teli válaszokat adtak, de a kvótamenedzselésben ez idáig nem sikerült semmilyen érdemi eredményt elérni. Felvetődik a kérdés, a magyar diplomácia agrárdiplomácia, a jelen esetben milyen lépéseket kíván tenni, hogy ez a kedvezőtlen helyzet me gváltozzon. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a baromfikvótákban az adott lehetőségek igen jók, és az előnyök elveszítése esetén az egész export alapjában megrendülhet.
