Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
529 megkérdőjelezte, és rengeteg problémát okozott számukra az, hogy a létesítményeiket nem úgy tudták használni és hasznosítani, ahogy egy piacgazdaság követelményének meg kell hogy feleljen. Én úgy gondolom, hogy a tulajdonviszonyok rendezésének a centruma az helyes. És mivel összefügg a valamennyi e körbe tartozó módosító indítvá ny, ezekről röviden egykét szót. Alapvetően helyesnek tartjuk azt, hogy a sportegyesületek kapják azt a tulajdont, amelyről tevőlegesen, történeti idők óta, már a legtöbbje még a háború előtti időből származó módon gondoskodott, maga szerezte a tulajdonát , jogfolytonosan gyakorolta ezt a tulajdont, és megpróbált a mindenkori pénzügyi és piaci eszközökkel élve fejleszteni, jobb körülményeket teremteni saját magának. Ez igaz általában azokra a sportlétesítményekre, amelyek klasszikus sportágak gazdái voltak, s ezeket a klasszikus sportágakat - én úgy gondolom, hogy - tisztességgel űzték, olyannyira, hogy a világban a becsületünknek az egyik záloga a sport lett. Van azonban ennek a rendezésnek egy olyan sarkalatos pontja, amely az úgynevezett volt MHSZ tulajdo nához vagy kezelői jogához kötődik, ez pedig a lőterek és a polgári célokat szolgáló, polgári légi forgalmi célokat is szolgáló repülőterek sorsa. Minthogy ezeknek az ingatlanoknak a kezelői jogát is ugyanazzal a törvénnyel függesztették föl, mint akármely ik kisegyesületét, mint egy teniszpályáét vagy egy labdarúgópályáét, elég kaotikus helyzet keletkezett. Egyrészt a sportcélú repülés jóformán finanszírozhatatlanná vált, más oldalról pedig azok az önkormányzatok, amelyeknek a területén fekszik ez a tulajdo n, abba a sajátos helyzetbe kerültek, hogy a polgári légi forgalom fejlesztésére helyi légi forgalom fejlesztésére, vagy a nemzetközi vérkeringésbe történő bekapcsolódásra tulajdon híján nem volt módunk. Ezért fogalmaztuk meg képviselőtársaimmal azt a módo sító indítványt, amely a sportegyesületek tulajdonviszonyainak rendezésétől némileg eltérő módon kívánja rendezni e sportcélú ingatlanok sorsát, amely annyit jelentene, hogy a törvény általános szabályaitól eltérően a polgári légi forgalmi célokat is szolg áló repülőtereket, amelyeken természetesen legtöbb esetben sportcélú tevékenység is folyik, alapvetően az ingatlan fekvése szerinti önkormányzatok tulajdonába kívánjuk adni. Amennyiben nem kívánnak ezzel a tulajdonbavétellel élni, ez esetben pedig a megyei önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonába kerülnének ezek az ingatlanok. Ugyanakkor nem zárnánk ki, hogy amennyiben az önkormányzatok nem tartanak igényt ezekre az ingatlanokra, gondolunk itt elsősorban a kisebb sportcélú és kifejezet ten sportcélú repülőterekre, ez esetben a sportszervezetek kaphassák tulajdonba e repülőtereket. Sajátos helyzet az, hogy a polgári légi forgalmi célokat is szolgáló és jelenleg állami kezelésben lévő repülőterek sorsát a kistelepülések fekvése határozza m eg, ugyanakkor általában városi, nagyvárosi célokat vagy regionális célokat szolgálnak ezek a polgári repülőterek mind a mai napig, teljesen természetesen a saját fejlettségük szintjén. Azért, hogy a fejlesztést lehetővé tegyük, ugyanakkor pedig az önkormá nyzatok együttműködésével történhessék ez a fejlesztés, olyan kapcsolódó módosító indítványt nyújtottunk be képviselőtársainkkal, amely lehetővé teszi, hogy több települési önkormányzat együttesen kérje közös tulajdonba ezeket a repülőtereket, lőtereket, é s ez esetben ennek megfelelően történne - megállapodások alapján - a közös tulajdonbaadás. Én úgy ítélem, hogy az ilyen jellegű társulások közösségi társulások, valamennyi önkormányzat, a repülést néző sportszervezetek is érdekeltek abban, hogy ilyen irány ú rendezés történjék, és ezért a kapcsolódó módosító indítvány támogatására szeretném felkérni a kormányt és a tisztelt bizottságokat, hisz a módosító indítványunk alapjait két bizottság támogatta, és ismert, miszerint a kormány csak a további finomítások miatt, illetve hiánya miatt nem támogatta ezt a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
