Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
498 alkotmánykoncepcióba. Úgy érzem, amennyiben csak nem bíróságnak vagy ügyészségnek tek intjük a Társadalombiztosítási Önkormányzatot, ami nyilvánvaló képtelenség, akkor ez az utolsó jogi hely, ahova még be lehetne építeni a társadalombiztosítási önkormányzatok működését, illetve megemlítését, már amennyiben fontosnak tartjuk, hogy az alkotmá ny foglalkozzon a társadalombiztosítási önkormányzati joggal és azok autonóm működésével. Nos, képviselőtársaim én úgy gondolom, hogy ahogy a magyar társadalomban nemcsak helyi önkormányzatok, nemcsak helyi érdekek léteznek, hanem léteznek másfajta társada lmi érdekcsoportok is, amelyeknek például a szakszervezetek száz éve igen hivatott kifejezői, úgy lehetőséget kell teremteni arra, hogy az önkormányzatiságot ne csupán a helyi összefüggésben értelmezzük, hanem a társadalombiztosítási önkormányzatiság elve alapján. Továbbá, ha tudjuk azt, hogy vannak állampolgároknak nagy csoportjai, akik jellegzetes társadalmi érdekek szerint szerveződnek, akkor meg kell találni annak a módját, hogy ez valamilyen módon az alkotmánykoncepcióban is kifejezésre jusson. Termész etesen, hogyha az alkotmánykoncepcióban nem szerepelhet a társadalmi érdekegyeztetés elve, az alkotmánykoncepcióban nem szerepelhet a szociális partnerség elve, ha a szakszervezetek éppen csak úgy kutyafuttában vannak megemlítve, akkor valamilyen módon log ikusnak tűnik, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokról se sok szó essen, sőt egyáltalán ne essen szó ebben a koncepcióban. (16.00) (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Én természetesen az egész logikát visszafo rdítanám egy olyan szociális állam működésére, amelyben természetes dolog az, hogy a társadalombiztosítási járulékot fizetőknek joguk van társadalombiztosítási önkormányzatot választani. Az érdekegyeztetés mellett ez is egy fontos alkotmányos jog és alapel v. Azt hiszem - Salamon képviselőtársamhoz hasonlóan nem szeretném szaporítani a szót , arra mindenképpen utalni kell, hogy senki nem gondolja vagy senki nem kívánja azt, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási önkormányzati választási formákat cikkelyezzü k be. Senki nem gondolja még azt sem, hogy említődjék meg, hogy Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Önkormányzat van, más meg nincs. Ez valóban olyan kérdés, amelyben a mindenkori törvényalkotónak a joga dönteni, és amelyben persze társadalmi konszen zus alapján érdemes döntésre jutni. Azt azonban, hogy helyi önkormányzatiság mint jog, jogosultság alkotmányosan rögzítődik, a társadalombiztosítási önkormányzatiság pedig egyáltalán nem rögzítődik, ezt mindenképpen helytelennek tartom. Akik ismerik a tört énelmet, azok tudják, hogy a túlzott szociális érzékenységgel nem vádolható két világháború közti, úgynevezett Horthykorszakban is voltak OTI - Országos Társadalombiztosítási Intézet - választások, ha nem is az egész országra kiterjedően. És a nyugateuró pai országokban is teljesen bevett gyakorlat az, hogy a társadalombiztosítási járulékot fizetők lehetőséget kapnak önkormányzat választására. Ilyen értelemben nagyon sajnálom, hogy ezt a módosító indítványt sem támogatták, döntően liberális meggondolás ala pján egyes pártok. Nagyon szeretném remélni, hogy a ma esti, holnapi egyeztetések során az alkotmánykoncepcióba valahol belekerül a társadalombiztosítási önkormányzatisághoz való jog. Hogy melyik szakaszba, melyik fejezetbe, ezt valóban a szakértőkre, az a lkotmányjogászokra bízom. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Én is az ajánlás 290. é s 291. pontjához kívánok hozzászólni. Részben már érintette Salamon László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt támogatta Balsai István és Sepsey Tamás, valamint Salamon László indítványát, már csak azért is, mert a 290. pontban hasonló tartalmú indítvá nyt
