Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
490 kezdve, amit én nagyon is egyetértek, hiszen miért zárjuk el az állampolgárokat attól, hogyha a hazára támad az ellenség, hogyha nincs is rá szükség, nem hívják be a hadseregbe szolgálni , akkor ő a maga eszközeivel, akár mondjuk partizánakció, vagy más ellenállással ne vegye föl az ellenséggel szemben a harcot. Hát ez persze, hogy jog, ezt persze, hogy biztosítani kell, ezzel egyetértek. Egy másik nóvum, hogy megszűnik az állampolgárok h onvédelmi kötelezettségének az a szűkítése, hogy ez csak a Magyarországon élő állampolgárokat terheli, tehát ha ezt elfogadjuk, akkor ettől kezdve külföldön élő magyar állampolgárainkat is terheli a honvédelmi kötelezettség. Az pedig önmagában, az a kifeje zés, hogy honvédelmi kötelezettség, az minden magyar állampolgár kötelezettsége, hogy ezt a kifejezést az váltja fel, hogy Magyarország védelme minden magyar állampolgár kötelezettsége, ebbe én az ég egy adta világon semmi különbséget nem látok, mert én ne m tudom megkülönböztetni a "hon"t és Magyarországot. Hogyha ezt valaki a javaslattevők közül nekem meg tudja magyarázni, hogy mi a különbség a "haza" és Magyarország között, akkor azt meg fogom köszönni, én őszintén elárulom, hogy én a kettő dolog között az ég egy adta világon semmi különbséget nem látok. És miután ebben a szövegben az van, hogy Magyarország védelme - most csak a vonatkozó részt ragadom ki - minden magyar állampolgár kötelezettsége, ez azt jelenti, hogy a hadkötelezettség, a honvédelmi köt elezettség igenis fennmarad. A további szöveg, az valóban kiveszi az alkotmánykoncepcióból azt a részletezést, hogy eme honvédelmi kötelezettségnek miként lehet eleget tenni. Mert az benne van, volt, vagy lenne az alkotmánykoncepcióban, hogy a honvédelmi kötelezettségnek hadkötelezettséggel, polgári védelmi kötelezettséggel, vagy honvédelmi munkakötelezettséggel lehet eleget tenni. Ehelyett azt mondja a koncepció, hogy erről a kérdésről ezek után a továbbiakban törvény fog rendelkezni. Mit jelent ez? Ez az t jelenti, hogy azok a garanciális szabályok, amik arra utaltak, vagy azok a szabályok, amik arra utaltak, hogy nemcsak katonai szolgálat, fegyveres katonai szolgálat keretében lehet a honvédelmi kötelezettségnek eleget tenni, hanem annak léteznek olyan fo rmái is, mint honvédelmi munkakötelezettség, vagy más. Ezek a szabályok is úgy vélem, hogy az erre vonatkozó garanciák is kikerülnek az alkotmányból. Ezek után a törvényalkotók a mindenkori kormánytöbbség hajlama szerint olyan tartalommal tölti ki a honvéd elmi törvényt, amivel akarja, például bevezetheti a katonai szolgálatot nem teljesítők megadóztatását is, mert a haza védelmét adóval is elő lehet segíteni. Anyagi hozzájárulással is elő lehet segíteni. Nem történelmi előzmény nélküli egyébként ez, hiszen ismerjük, amikor én voltam 20 éves, és az egyetemi, vagy 18 éves, és egyetemi előfelvettként Kalocsára bevonultam katonának, akkor tudtam, hogy a másik alternatíva, hogy úgynevezett katonaadót, vagy nem tudom a pontos kifejezését, kellett fizetni. Tehát n ekem egy kicsit az az érzésem, hogy ezzel a nagy dirreldurral beharangozott "honvédelmi munkakötelezettség megszűnésé"nek megjelölt határozat sokkal inkább visszalépés a rendszerváltozás előtti alkotmányos szabályozáshoz, amit én előkészítettem, tehát mo st az 1949. évi XX. törvénynek az 1989. október 23a előtti szövege van a kezemben. Ebben sincs benne valóban ez a három forma, hát hiszen egy nem jogállam miért tartalmazott volna garanciákat arra nézve, hogy lelkiismereti és hasonló okokból meg lehessen a fegyveres, mondjuk a katonai szolgálat fegyveres módját tagadni. Tehát egy militáns kormányzat például, mondom, kőkemény militáns tartalommal töltheti ki törvényalkotási szinten ezeket az alkotmányból most már törvényalkotás körébe degradált kérdéseket. Mindezt azért mondtam el, mert egyrészt én úgy gondolom, hogy a közvélemény tájékoztatásához ez hozzátartozik, másrészt, hát én nem tudom, hogy ez jó irányú elmozdulás volte. A honvédelem szempontjából nem tűnik nyugtalanítónak, mert mondom, inkább erősí ti a mindenkori kormány cselekvési lehetőségét, hogy az ország honvédelmét imperatív szabályokkal és az állampolgárok imperatív kötelezettségével erősítse, de egy kicsit talán megfontolandónak tartom azért mégis a támogatását, mert úgy érzem, hogy az így e lfogadott szöveg jobban fog hasonlítani a rendszerváltozás előtti ide vonatkozó alkotmányszöveghez, különösen a tartalmi lényegét illetően, mint amit itt a rendszerváltozás után a különböző, a hadkötelezettséggel kapcsolatban, hát
