Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 17 (190. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
47 Elnézést kérek, elnök asszony, későn nyomtam meg a gombot, de hát keresni kell az előterjesztésben az embernek a saját előterjesztéseit, amit meg akar védelmezni. A 263. és a 264. pontokkal kapcsolatosan szeretnék véleményt ... (Dr. S zabó Zoltán, államtitkár: Ilyen nincs is, 238. és 239. van.) Bocsánatot kérek, akkor elnézést kérek. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Ha nincs a 238. és 239. ponthoz felszólalása, akkor a vita e szakaszát lezárom. Most megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlá s 240253. terjedő pontjai alapján. Megkérdezem, hogy kíváne valaki szólni. Igen. Megadom a szót Jánosi György képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Ismét köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Há rom, e szakaszhoz tartozó módosító indítványhoz szeretném a tisztelt Ház támogatását megnyerni. A 240., a 241. és a 244. pontok alatt jelzett indítványokról van szó. Annál is inkább kérem ehhez a tisztelt Ház támogatását, mert noha az oktatási bizottság tá mogatta e módosító indítványokat, az előterjesztő képviselője a bizottsági ülésen nem értett egyet ezekkel az indítványokkal. Három, egymással összefüggő indítványról van szó, melyek a magyar felsőoktatás képzési szintjeinek kérdésében próbálnak világos, t alán logikus, áttekinthető képet adni a törvényjavaslatban. Úgy érzem, hogy sem a korábban elfogadott felsőoktatási törvény, sem a mostani módosítás nem ad világos útmutatást és eligazítást a képzési szintek kérdéskörében a felsőoktatási intézményeknek. E három módosító javaslat szeretné világosan megkülönböztetve látni a magyar felsőoktatás képzési szintjeit, szeretné ezekhez hozzárendelni azt, hogy milyen időtartamban folyhat e képzési szinteken a képzés, és szeretné jelentős részben beazonosítani a felső oktatási intézménytípusokkal is e képzési szintek teljesítését, illetve megvalósítását. Az indítvány értelmében négy képzési szintet kellene világosan megkülönböztetni a magyar felsőoktatásban. Először az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést , másodszor a főiskolai szintű képzést, amely magában foglalná a főiskolai szintű alapképzést, és a főiskolai szakirányú továbbképzést, harmadik szintként a módosító indítvány az egyetemi szintű alapképzést javasolja megjelölni és végül negyedik szintként a posztgraduális képzést, amely magában foglalja az egyetemi szakirányú továbbképzést, valamint a doktori, illetve mesterképzést. Szeretném hangsúlyozottan rögzíteni, hogy a képzési szintek nem valamilyen hierarchiába kívánják rendezni a különböző képzési formákat. Még kevésbé próbálják a különböző intézménytípusokat valamilyen hierarchikus rendszerbe szedni. De fontos megkülönböztetnünk ezeket a képzési szinteket, hiszen ezek ma jelentős mértékben keverednek a jelenlegi törvényszövegben és nem adnak, ahogy mondtam, valóságos eligazodást, valóságos útmutatást a felsőoktatási intézmények számára. A módosító indítvány javasolja a különböző intézménytípusokkal is beazonosítani ezeket a képzési szinteket. Ennek értelmében a főiskolák akkreditált iskolai rendszer ű felsőfokú szakképzést, főiskolai szintű alapképzést, főiskolai szakirányú továbbképzést végezhetnének. Az egyetemek akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, főiskolai és egyetemi szintű alapképzést, szakirányú továbbképzést, doktori képzést, a művészeti egyetemek, valamint más egyetemek művészeti szakjaikon mesterképzést folytathatnának. Hogy a hierarchia még kevésbé jelenjen meg, ezért a módosító indítványnak van egy általam nagyon fontosnak tartott kiegészítő eleme is. E szerint a törvénynek ki kellene mondania, hogy a főiskolák egyes szakokon a megfelelő akkreditációs eljárás alapján egyetemi szintű alapképzést is folytathatnak. Én azt hiszem, ez döntő jelentőségű lehet az egyes főiskolák számára, hiszen olyan mozgósító erőt rejt magában ez, amely a jelenlegi főiskolai kör további fejlődésének irányába mozdíthatná el ezeket az intézményeket. (18.50)