Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
418 Én azt hiszem, elég világos ebből az egymondatos ismertetésből, hogy két körről van szó. Két körről van szó, és nem arról van szó, amiről az imént Szigethy István képviselőtársam beszélt, és még kevésbé arról, amiről Bauer Tamás képviselőtársam tegnap beszélt. Az ő viszonylagos tájékozatlanságát nyilván menti az, hogy nem vett részt a választójogi törvény kapcsán sem abban a hétéves folyamatban, ami ezzel kapcsolatban már mindannyiunk előtt jogtörténet egy darabja - itt legalábbis , és nem vett részt az alkotmányelőkészítő bizottságban sem, és hát szak képzettségét tekintve is más területen mozog, ezért mondhatta azt tegnap, amiről vitatkoznunk kellett Sepsey Tamással, hogy a választójog az ugye nem, az állampolgárság az nem örökölhető meg, az csak szerezhető, és nem a halállal, hanem a születéssel, de e rre már nem térek vissza. Nagyon világos ez a javaslat, amelyet valamennyi, az alkotmányozó bizottságban részt vevő párt támogatott, hogy a külföldön élő és magyar állampolgárságukat igazoló magyar állampolgárainkat a szavazásban való részvételtől nem leh et megfosztani. Ez az egyik része. A másik az a magától értetődő dolog, amely egészen egyszerűen, úgy gondolom, hogy elviselhetetlen helyzetet teremtett már eddig is, hat év óta, hogy az ideiglenesen külföldön tartózkodó, itteni, Magyarországon honos, magy ar választópolgárok nem tudták a szavazati jogukat külföldön gyakorolni, hanem vagy haza kellett utazniuk, vagy elmulasztották a választásokon való részvételt. Erről az utóbbi kérdésről, úgy gondolom, nem fontos vitatkozni. Nem hiszem, hogy ül itt, az Orsz ággyűlésben olyan személy, vagy nem hiszem, hogy bárki kétségbe merné vonni - a parlamenten kívüli politikai erőket is beleértve - annak az igénynek a jogosságát, hogy miként azt mondjuk Románia, Ukrajna, Bulgária, Szerbia és bármelyik környező ország, ame ly ezzel a kérdéssel szembetalálkozik - és most szándékosan mondom a régi országokat, és nem a nagyhatalmakat, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Olaszországot, Angliát, mert ugye az föl sem merül, hogy egy angol állampolgár nem szavazhat Ceylonban a követségen, hogyha éppen választások vannak , de nem erről beszélünk, mert ez egy más történet, hanem arról beszélgetünk, hogy hat év után végre eljutunk oda, hogy a külföldön tartózkodó magyar, honos magyar állampolgárok, amikor úgy gondolják, és a válas ztások alkalmával élni kívánnak a szavazati jogukkal, mind az egyéni választókerületi rendszer alapján őket megillető, mind pedig a listás választójog alapján őket megillető választási cédula átvételére, és azt nyilvánvalóan a magyar követségeken vagy eset leg a még ettől függetlenül működő magyar konzulátusokon érvényes szavazatként leadják, és ezt a szavazás összeszámlálása során figyelembe vegyék - ez tehát azt hiszem, hogy nem lehet vitás. A másik kérdés, amelyet itt vitatnak - és az imént felszólaló Sz abad Demokraták Szövetsége képviseletében felszólaló Szigethy képviselőtársam vitatott , egy hosszabb történet. Engedjék meg, hogy felidézzem ennek a hétéves történetnek legalábbis három állomását. Amikor 1989ben - talán naptárilag is pontosan ezen a nap on vagy ezekben a napokban - hozzákezdtünk a választójoggal kapcsolatos törvényjavaslat vagy tervezet kidolgozásához, az ellenzéki kerekasztalban résztvevők és az akkori, még az állampártot reprezentáló MSZMP delegátusai és az úgynevezett harmadik oldal ké pviselői - talán nem lenne teljesen felesleges, hogyha felidéznék néhány nevet az ellenzéki résztvevők közül: a jelen lévő parlamenti képviselők közül Tölgyessy Péter, Kiss Tamás, Áder János, Salamon László, Torgyán József és jómagam. Valamennyien az ellen zéki képviselők körét, az Ellenzéki Kerekasztalt képviseltük. Akkor is nagyon világosan érveltünk amellett, hogy az első szabadon választott Magyar Országgyűlés létrehozásában természetesen biztosítani kell azoknak a szavazati jogot, a választásokon való r észvételt, akik az országot zömmel azért hagyták el 1990et megelőzően, mert személyükben, egzisztenciájukban és egyéb nyomós körülményeik folytán veszélyeztetve érezték magukat. (9.20) Ilyen vagy olyan módon, ilyen vagy olyan fokban nem értettek egyet - a hogy mondani szokták: lábbal szavaztak arra a rendszerre, amely itt 1990ig egzisztált.
