Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
397 Politikai fontossága tehát ennek az ügynek nem hogy nem vitatott, han em hangsúlyozottan elismert, legalábbis az én személyes véleményem erről ez. Mégis, miért nem tudom támogatni azt, hogy ez a javaslat, ami így szól: "A gazdaságiszociális érdekegyeztetés garanciális okból nyerjen alkotmányos szabályozást". Azért nem, mert ennek az érdekegyeztetésnek semmilyen kialakult, intézményesült szabályrendszere nincsen. Nem tudunk mit alkotmányosan szabályozni. Tudniillik hogy működik ez az érdekegyeztetés? Sehol sincs kőbe vésve az, hogy ennek egészen pontosan kik a résztvevői. Edd ig már kialakult valamilyen keret, tudjuk azt, hogy van munkavállalói oldal, van a munkáltatói oldal, de hogy ez pontosan kikből és hogy tevődik össze, ezt alkotmányos szinten, de egyáltalán törvényi szinten meghatározni, lemerevíteni nem lehet. Nincsenek ennek az érdekegyeztetésnek olyan szabályai, amit jogi normaként meg lehetne fogalmazni. Mert nem lehet előírni azt, hogy kötelező, a kormány kezében van mindig a kezdeményezés egyfelől, illetőleg pontosítom. Részben a kormány nevében van a kezdeményezés, részben az érdekegyeztetésben érdekeltek, tehát a munkavállalói, munkáltatói oldal kezében van a kezdeményezés. Azt is eldönthetik, hogy valamilyen kérdésben nincs szükség érdekegyeztetésre, mert nem veszik igénybe. Ez attól fü gg, hogy kezdeményezike, vagy nem kezdeményezik. Nincs arra szabály, hogyha kezdeményezik, akkor kötelezőe lefolytatni, vagy nem kötelező lefolytatni. Nincs arra szabály, hogy a kormány egy ilyen tárgyalássorozat eredményeként kötelese figyelembe venni az érdekegyeztetésben részt vevő partnerek véleményét vagy nem. Hogy egyetértésével terjeszthete javaslatokat a parlament elé, vagy sem. Tulajdonképpen egy olyan területről van szó, ahol pontosan úgy tudom érvényesíteni, és úgy tudom lehetővé tenni az érd ekérvényesítés hatékony működését, hogy nem adok szabályozást rá. Mert bármilyen formában most, néhány éves tapasztalat után - amely azért engedtessék meg, történelmi távlatban egészen minimális tapasztalat - ezt szabályokba akarom merevíteni, akkor az val ahol olyan szabályozás lesz, amely számtalan esetben állhat útjába, képezheti akadályát természetes folyamatoknak és természetes megoldásoknak. Olyan lesz, mint az a cipő, amit akárhogy próbálom igazítani, vagy itt szorít, vagy ott szorít, vagy amott szorí t. Tehát pontosan azt a célt, ami az érdekegyeztetés nagyon fontos politikai célja, azt nem tudja megvalósítani, hogyha szabályokba próbáljuk ezeket a kérdéseket tördelni, ez politikai kérdés, nagyon fontos politikai kérdés. És akkor teszünk - még egyszer mondom - jót, akkor mozdítjuk elő ennek a hatékony működését, hogyha nem próbálunk mesterkélt, mechanikus szabályozást kiagyalni, kitalálni, kispekulálni ennek a működésére, hanem ez teljesen szabadon, alaktalanul tud működni és tudja kifejteni a hatását. Én nem is tartom véletlennek, hogy a javaslat megáll ott, hogy a gazdaságiszociális érdekegyeztetés garanciális okból nyerjen alkotmányos szabályozást. Mert kérdezem akkor: tessék megmondani, hogy mik ezek a szabályok. Nem tetszenek tudni mondani ilyen sz abályokat, mert ha valamilyen tételt leírunk, akkor rögtön lehet mondani ellentételt. Mert ennek a variációi ebben a pillanatban végtelenek. (18.20) Itt is arról van szó, hogy lehetséges, hogy az érdekegyeztetés mechanizmusában 1020 év alatt kialakul egy olyan szokásrendszer, amiben már bizonyos formák, bizonyos normák végleges érvénnyel megállapíthatók. Lehet, hogy akkor megérlelődnek annak a feltételei, hogy ennek az érdekegyeztetésnek a mechanizmusát, a működését normákba szorítsuk, szabályokba korlátoz zuk - és hogy így mondjam - gyömöszöljük bele. És lehet, hogy megérlelődnek akkor a feltételei, hogy akár alkotmányos szinten is megjelenjék ennek a mechanizmusa és a mechanizmusának a fő szabályai. Ma azonban nem itt tartunk, ma, úgy gondolom, minden szab ályozás korlátozást jelentene az érdekegyeztetés résztvevői számára, és azoknak a politikai céloknak az érvényesülését gátolnánk
