Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
361 olyan arányos törvényi szabályozást kell kialakítani, ami semmiféle különbséget: egyik vagy másik oldal javára eltérést nem állapít meg. Ettől függetlenül, a szavaza ti jog gyakorlásának terjedelme, köre tekintetében lehet eltérés természetesen a választási kampányban való részvételtől kezdve, a jelöléseken keresztül, a passzív választójog gyakorlásának feltételeit illetően, de az aktív választójog gyakorlását illetően is. Tehát nem a kérdés komplex megoldására történt itt egy szöveg megfogalmazása, hanem annak a veszélynek az elhárítására, amely - hangsúlyozom - a mai napon is fennáll. Azt követően is fennáll, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság egyhangú határozatáv al - a Kisgazdapárt távollétében is egyhangú határozatával - a külföldön élő állampolgárok, vagy ott tartózkodó állampolgárok számára egyfajta gesztusként a választójog tényleges gyakorlását lehetővé tette. Kíváncsian várjuk a továbbiak során, elsősorban e nnek a koncepciónak a további bizottsági vitája során, hogy valójában miről szavaztunk. Ki milyen terjedelműnek tekinti ezt a mostani nem itt szabályozott bővítést, és valójában mit fog majd tartalmazni az a sokat emlegetett, de általunk sehol nem látott ú j választójogi elképzelés, amelynek a lététől vagy nemlététől tettük függővé a további alkotmányozással kapcsolatos álláspontunk kialakítását is. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Hegyi képviselőtársunk közben eltávozott. Bauer Tamás képvi selő úrnak adom meg a szót, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Én eredetileg csak egy kétpercesre gondoltam jelentkezni Sepsey Tamás előző hozzászólásához, csak késve nyomtam meg a gombot. Én azt gondolom, hogy Boross Péter képviselőtársunknak a bizottság által nem támogatott az a javaslata, hogy korlátozza bizonyos tisztségekre a választást a kettős állampolgárság. Emellett bizonyos érveket elmondott Sepsey Tamás, de azt hiszem, hogy szólnak érvek ellene is. Nevezetesen az, hogy szerintem ez a ko rlátozási dolog lényegét tekintve felesleges, hiszen ezekben a tisztségekben, amelyeket itt Sepsey Tamás említett, bizonyosfajta esküt kell tenni az illetőnek - és ebből az esküből az ő további tevékenységére bizonyos következmények adódnak. Tehát ha valak i, akit egy ilyen magas tisztségbe Magyarországon megválasztanak, azt a bizonyos esküt leteszi, akkor feltehetően számot vet azzal, hogy az a bizonyos esetleges második állampolgársága - ami sok mindenkinél lehet formaság, aminek csak érzelmi jelentősége v an számára - jelente bármilyen korlátot avagy sem. Ismerünk példát az elmúlt hat évben, amikor valaki, aki egyebek mellett amerikai állampolgár volt, magyar nagykövet lett, és noha erre semmi nem kötelezte őt, azonnal lemondott erről a második állampolgár ságáról, mert tudta, hogy ezt meg kell tennie. Nem hiszem, hogy ezt az alkotmányban így ki kellene mondani, hogy törvény ezt lehetővé teszi. Szerintem ez egy magától értetődő dolog, ha olyan az a funkció, és nem muszáj ezt szabályozni. Ha már a gombom meg volt nyomva, akkor szeretnék valamit hozzátenni ahhoz, amit Balsai István most elmondott. Én azt gondolom, hogy szükséges volt az, hogy az új alkotmánykoncepció a választójognak azt a fajta korlátozását, amit a jelenlegi alkotmány tartalmaz - ami mind a kü lföldön tartózkodókat, mind a külföldön élőket teljesen kizárja a választójog gyakorlásából , ezt feloldjuk. Ez vitathatatlanul szükséges volt, és azt hiszem, ebben nincs köztünk nézetkülönbség. Ugyanakkor az a fogalmazás, amit Balsai és Sepsey képviselőt ársunk használ, miszerint a törvény nem tehet különbséget a külföldön és belföldön élők között, azt hiszem, hogy nem véletlen, hogy nem ezt a fogalmazást fogadta el a bizottság. Én azt hiszem, hogy ez a fogalmazás nem volna igazán gyakorolható sem. Azt se felejtsük el, hogy Magyarországon például egy olyan választási rendszer van, amely egyéni választókerületeken is alapul. Ahol tehát az, hogy vane az illetőnek magyarországi lakóhelye, nem közömbös dolog,
