Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
309 népszavazáson azér t, mert állampolgárok jelentős része, többsége úgy érezné, hogy ez az alkotmány semmi többet, semmi újat nem ad számukra. (11.00) Hiszen nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogyha nyilván a mindennapokban ma még talán nem is tudjuk ezt megtenni, hogy egy demokra tikus és szociális jövőkép, igenis egy jóléti társadalom jövőképe rajzolódjék ki az állampolgárok számára, és gondolom, ez lenne az a motiváció, amiért elfogadnák ezt az alkotmányt, és fontosnak tartanák, hogy elmenjenek az alkotmányról kiírandó népszavazá sra. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy valóban eltérü nk a 13. és 14. pontjától az ajánlásnak, de Hegyi Gyula képviselőtársunknak arra a megjegyzésére, miszerint ezt az alkotmánykoncepciót a népszavazás fogja jóváhagyni vagy elutasítani, mégis kell megjegyzést fűzni, mert ez így félrevezető. Sajnálatos módon a népszavazás nyilvánvalóan nem vezethet eredményre abban az esetben, amikor egy szövegtervezetről kell véleményt nyilvánítani, mert ott csak az igen vagy a nem szavazat lehetséges. Ezért javasoltuk mi kezdettől fogva, hogy az alapvető koncepciókat illető en kell a népszavazást megtartani, mert ekkor például véleményt nyilváníthatott volna a magyar nép arról, hogy alapvető jogként kívánjae deklarálni az állam szociális gondoskodását vagy nem alapvető jogként. Ekkor lett volna beleszólása valóban a magyar a lkotmányozási folyamatba, de amikor kap egy olyan ömlesztett szöveget, amelyet a képviselőtársak nagy része sem igazán tud elemeire szétbontani, mert nem foglalkoztak alkotmányjoggal olyan részletességgel, itt már azok a népszavazással kapcsolatos jogosítv ányok, amelyekre Hegyi Gyula képviselőtársam hivatkozott, formális joggá zsugorodnak, és mi mindig ellene voltunk a formális jognak, mi azt mondottuk, hogy valóságos jogokat kell gyakorolni, és a valóságos jogok gyakorlására a koncepcionális kérdések népsz avazásra való feltétele adta (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) volna meg a lehetőséget. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Isépy Tamás képviselő úrnak, KDNP, akit Szigethy István képviselő köv etne, de ha nem tartózkodik majd a teremben, akkor Fodor Gábor. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem rövidre fogni, habár kétségtelenül, amiről most beszélünk, ez az alkotmányozásnak az alapvető jogfilozófiai, államfilozófiai, politikai , sorolhatnám, hogy a legdöntőbb kérdése. Most beszéljünk kertelés nélkül. Ez az alkotmányi szabályozási elvek, amik előttünk fekszenek, ez egy liberális alkotmány. Én most nem rosszalló, megvető értelemben használom a liberális szót, hiszen se Eötvöst, s e Széchenyit nem kívánjuk megtagadni. A CDUnak a programjában is a liberális hagyományok felvállalása szerepel. Tehát igenis, ha ez a XIX. században vagy a XX. század elején kerül elénk egy ilyen alkotmánykoncepció, tapsolnánk neki, mert valóban megfogalm az olyan alapvető emberi jogokat, amelyek haladó szellemet tükröznek. Tehát ez, most az a kérdés, hogy jövőbe mutató alkotmányt akarunk, a XIX. században vagyunk, a XX. század elején, vagy megyünk a XXI. század felé? Tehát olyan alkotmányos elveket fogalma zunk meg és olyan alkotmányt alkotunk, amely nem a jelenlegi gazdasági szociális helyzetből indul ki, hanem a jövőbe mutató alkotmány. Nyugodjunk bele abba is, hogy a jóléti államok kora is lejárt. Hiszen meg kell nézni most Németországban a szociális rend szereknek bizonyos szabályozását. Nyilvánvaló, lejárt a jóléti
