Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
300 mindenkori Alkotmánybíróság érvényesíthet. Másfelől több beszédében az általános vitában, és itt, ma reggel is utalt arra, hogy helyteleníti az úgynevezett láthatatlan alkotmánykoncepciót. Helyteleníti azt, hogy az Alkotmánybíróság kezében van a döntés a legkülönbözőbb kérdések, legkülönbözőbb törvények alkotmányosságának megítélésében, hogy ő ezt helyteleníti - helyteleníti az Alkotmánybíróság túlhatalmát. Nos, ha végiggondoljuk a kérdést, éppen a Torgyán József által támogatott Gáspár Miklósféle megoldás adna, ha úgy tetszik - én nem szeretem ezt a kifejezést, Torgyán Józseftől származik - adna, ha úgy tetszik, túlhatalmat az Alkotmánybíróságnak, mert egy általános megfogalmazást adna az állam, a szociális államról, és ebből tenné levezethető vé a különböző törvényjavaslatok alkotmányosságának megítélését. Míg az a javaslat, az a megoldás, aminek az egyik változata a koncepcióban szerepel, a másik változatát Salamon László fogalmazta meg, ez egy működőképes, konkrét útmutatást adna a jogalkotók nak arra nézve, hogy melyek azok a területek, ahol alapjogként, alanyi jogként érvényesíthetők szociális jogok, melyek azok a területek, ahol az állam kötelezettségvállalása fogalmazható meg és így tovább. Én azt gondolom, hogy az alkotmányelőkészítő bizo ttság által jóváhagyott megfogalmazás tűnik szerencsésebbnek. Ez az, ami egy jobb fogódzót ad a következő évek, évtizedek kormányai számára a kormányzásban, és nem az a megfogalmazás, amit Gáspár Miklós ad. Hangsúlyozom, itt kétféle megfogalmazása van az á llam mindenki által elismert szociális elkötelezettségének. (10.20) Ezt tartom a legfontosabbnak, amit szerettem volna elmondani, de azért legyen szabad még a következőt hozzátenni. Mindenekelőtt arra reagálva, amit főképpen Hegyi Gyula itt elmondott, és r észben Gáspár Miklós. Az az állítás, hogy ebből az alkotmánykoncepcióból teljesen hiányzik az állam szociális elkötelezettsége, egyszerűen nem állja meg a helyét, hiszen az alkotmánykoncepció, eltérően számos európai és európán kívüli szociális piacgazdas ág alkotmányától, például az amerikai alkotmánytól, például a német alkotmánytól, például a svéd alkotmánytól, például a cseh alkotmánytól, tartalmazza az állam különböző szociális jellegű kötelezettségeit. Ez tartalmazza, míg a felsorolt alkotmányok nem t artalmazzák. Tehát ez az alkotmány világosabban és egyértelműbben juttatja kifejezésre az állam szociális elkötelezettségét, mint számos nyugateurópai és északamerikai ország alkotmánya. Az az elképesztő állítása Hegyi Gyulának, hogyha így maradna az al kotmánykoncepció, akkor nem NyugatEurópába, hanem valami latinamerikai szabadkereskedelmi társulásba mennénk, az egyszerűen azon alapul, hogy nem nézte meg a nyugateurópai országok alkotmányát. Mert a nyugateurópai országok alkotmányainak egy része nem tartalmazza azt, amit ez az alkotmány tartalmaz, másik részük pedig úgy tartalmazza, mint ez az alkotmány, és nincs olyan nyugateurópai alkotmány, amelyik alanyi jogként, alapjogként tartalmazza azt, amit Hegyi Gyula és Gáspár Miklós alanyi jogként, alap jogként szeretne ezekbe az alkotmányokba, a mi alkotmányunkba beleírni. Tehát itt ezt én részletesebben elmondtam az általános vitában, idézetekkel támasztottam alá azt, amit mondok. Gáspár Miklós hallotta is mindazt, amit akkor elmondtam, tehát egyszerűen ez nem igaz, amit itt Hegyi Gyula állít, és nem igaz az az alapállítása, hogy ez az alkotmánykoncepció ne felelne meg az állam szociális elkötelezettségének. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, h ogy ki kíván kétperces reagálást. Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak kétperces reagálásra, és azt követően többi képviselőtársamnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem mindig higgadt és nyugodt lenni a p arlamenti vitákban. Most is az leszek. Ezzel együtt azt mondhatom persze, hogy vannak ebben a parlamentben, akik régebben baloldaliak voltak és most már nem azok - én baloldali voltam és
