Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
290 vannak a társadalom többsége létbiztonságának a megala pozásában. Tudjuk azt, hogy abban a modern államban, ahol a lakosság nagy többségének a létbiztonságát nem a tulajdon biztosítja, mert a nagy többség bérből, fizetésből élő, ott többek között a szociális transzfereknek, tehát az állam általi jövedelem átcs oportosításnak megvan a maga szerepe. Ez a szerep az évszázad végén nyilván nem lehet akkora, és egész NyugatEurópa ezt éli meg, nem lehet akkora, mint ahogy a század közepén képzelték, amikor kiépült a szociális piacgazdaságok rendszere. Egész NyugatEur ópa azt éli meg, tessék Németországra, Franciaországra, Ausztriára, Svédországra nézni, hogy azért, hogy megvédhesse ezeknek a szociális garanciáknak a rendszerét, ezért újragondolja és sok területen szűkíti, azért, hogy megvédhesse, azért, hogy fenntartha ssa sokak számára. Ezt csinálja egész Európa, és ezzel kísérletezünk mi is. Ez a dolognak a tartalmi része, és ebben nincs vita. A vita csak fogalmazásról, most az alkotmánykészítésben nincs vita, az hogy hogyan szűkítsük, arról van vita. Nem az alkotmányk észítésnél, hanem akkor, amikor egészségügyről, oktatásról, szociális ellátásról, családpolitikáról beszélünk. Van persze vita, és nyilvánvaló, hogy kiki másképp képzeli ezt, és ebben tényleg van vita köztünk. De abban, hogy az államnak ilyen feladatai va nnak és lesznek, ebben nincs vita köztünk. A vita most csak abban van, hogy hogyan fogalmazzuk ezt bele az alkotmányba. Na most az a fogalmazás, amit a jelenlegi koncepció tartalmaz, csak hadd emlékeztessek mindenkit, az a következő mondatot tartalmazza: " Az állam, illetve a társadalmi berendezkedés szociális jellegét az alapvető alkotmányos elvek és célok, valamint az emberi jogok megfogalmazása során kell kifejezésre juttatni." Ez a megfogalmazás, vegyük észre képviselőtársaim, magától értetődőnek tekinti az állam, és továbbmegy, az állam és a társadalmi berendezkedés szociális jellegét. Nem tagadja, hanem magától értetődőnek tekinti ezt. Ezt szülte az alkotmányelőkészítő bizottság a munkának az első szakaszában, és ezt támogattuk valamennyien, akik valam ilyen módon az alkotmányelőkészítésben részt veszünk. Tehát nem tagadjuk, hanem magától értetődőnek tekintjük azt a szociális jelleget. Ehhez képest azok a módosító indítványok, amelyeket Gáspár Miklós, illetve Salamon László beterjesztettek, megítélésem szerint csak stilisztikai eltérést jelentenek, és szeretném hangsúlyozni, a magam részéről nem ellenezném ezeket a stilisztikai megoldásokat, a szociális állam kifejezés, amit Gáspár Miklós külön is nevesítene, ez egy olyan kifejezés, amit csak a német nye lvhasználat alkalmaz nemzetközileg. Nekem személy szerint nincs ellene kifogásom, csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy nem erősíti az alkotmány szociális elkötelezettségét ahhoz a megfogalmazáshoz képest, ami a koncepcióban jelenleg benne van, és amelyik magától értetődőnek, evidensnek tekinti az állam szociális jellegét. (9.30) Ugyanezt tudom elmondani Salamon László módosító javaslatáról. Erről a javaslatról is azt mondhatom el, hogy csak stilisztikailag tér el, illetve még egy ponton, amit itt szeretnék megjegyezni. Tudniillik azt, hogy Salamon László azt mondja, hogy emberi és állampolgári jogok megfogalmazása. Az európai szociális piacgazdaságok, ha úgy tetszik, jóléti államok a szociális juttatásokat sohasem állampolgári alapon, hanem az orsz ág lakosainak adják, állampolgárság szerinti megkülönböztetés nélkül. Én tehát semmiképpen sem kötném ezt állampolgári jogokhoz, hanem mindenképpen emberi jogokhoz. A szociális juttatásokat soha nem vagy általában nem kötik állampolgársághoz. Aki ott lakik és letelepedési engedélye van, az a szegényellátásban, a családi pótlékban, a lakáskedvezményben stb. stb. az ingyenes oktatásban és így tovább, mindmind részesül. Tehát ezért én azt nem javasolnám, hogy ide beszúrjuk az állampolgárit. Ezért a következte tésem az, hogy tegyen kísérletet az alkotmányelőkészítő bizottság valamilyen bizottsági kapcsolódó módosító indítvány megalkotására, ami gondolom, a Fidesz és az SZDSZ számára is elfogadható lesz minden bizonnyal. Én nem hiszem, hogy ez egy olyan pont len ne itt az állam jellegének meghatározásánál, ahol bármely párt számára is bármi elfogadhatatlanná válna. Kiváltképp azért, mert itt megfogalmazási, stilisztikai és nem tartalmi vitáról van szó. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
