Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 17 (190. szám) - A határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
29 megszakítása miatt, ez abban nincsen egyértelműen megtiltva, sőt lehetőséget biztosít ez a bizonyos megállapodás, akkor azt kell mondjam befejezésképpen, hogy azért mi európaiabbak vagyunk jelen pillanatban Európánál. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Deutsch Tamás képviselő úrnak, Fidesz. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Höl gyeim és Uraim! A FideszMagyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja messzemenőleg támogatja a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény megerősítését célzó országgyűlési határozati javaslatot. Ennek a támogató véleményünknek a két korábban szólt bizottság ülésén is, tehát az emberi jogi bizottság ülésén és a kulturális bizottság ülésén is hangot adtunk. Én magam voltam az, aki a frakciónk nevében szorgalmaztam, hogy a kormány többek között az ilyen típusú médiatörvényből fakadó köte lezettségeinek, tehát különböző nemzetközi jogi egyezmények megerősítése céljából a parlament előterjesztésében testet öltő kötelezettségének is tegyen eleget, más, a médiatörvényben megfogalmazott kötelezettségei mellett is. Úgy ítélem meg, hogy nem kelle tt volna több hónapnak eltelnie 1995 decemberétől - egész pontosan közel fél esztendőnek , amíg egy ilyen, már több év óta a magyar állam által már aláírt, csak még a magyar törvényhozók által meg nem erősített egyezményt benyújtanak a parlament elé. Én a zokkal a képviselői észrevételekkel kapcsolatban, amelyeknek egy részét osztom, hadd jegyezzem meg - és lényegében a támogató véleményünk elmondásán túl ezért kértem szót , hogy megítélésem szerint van egy tévedés, egy félreértelmezés ennek az egyezményne k a jelentőségét tekintve. Magyarország jogi értelemben már akkor csatlakozott ehhez az egyezményhez, amikor a Magyar Köztársaság a régió országai közül elsőként tagja lett az Európa Tanácsnak. Már az 199094. közötti parlamenti ciklusban valamennyi, későb b a parlament által el nem fogadott médiatörvénytervezet előkészítésénél szem előtt tartották a különböző szakértői csoportok, a különböző pártok médiaszakértői ennek az egyezménynek a rendelkezéseit. Így tehát megítélésem szerint ennek az egyezménynek a megerősítése semmifajta koherenciazavart, nemzetközi jogú koherenciazavart, hogy ezzel a furcsa kifejezéssel éljek, nem idéz elő a tavaly év végén végre elfogadott magyar médiatörvény és ezen nemzetközi egyezmény között. Megítélésem szerint sem a Kósa Fere nc képviselő úr által jelzett probléma, tehát az, hogy a magyar médiatörvény értelmében a közszolgálati televízióban nem lehet a filmeket reklámmal megszakítani, sem ez a tény nem mond ellent ennek az egyezménynek, amelyik ilyen típusú belső szabályozási l ehetőséget az egyezményhez képest valamelyest eltérő szabályozás lehetőségét megengedi, sem pedig a Takács képviselő úr által jelzett probléma nem jelent zavart a médiatörvény elfogadása után. Tudniillik a médiatörvény elfogadásánál nem pusztán csak az eur ópai intézmények oldaláról megjelenő elvárásoknak kellett megfelelni a magyar törvényalkotóknak, hanem más, sokkal globálisabb integrációs szervezetek elvárásainak is, tehát például az OECD elvárásának is meg kellett felelniük a magyar törvényalkotóknak, a kik a túlzott mértékű európai preferenciát nem láttak volna nagy örömmel, és pontosan azokban az időkben, amikor a Magyar Parlament a médiatörvényt tárgyalta, akkor voltak a finisben a Magyar Köztársaság OECDhez való csatlakozását elősegítő tárgyalások. E zért döntött úgy a Magyar Parlament, megítélésem szerint nagyon helyesen, hogy az Országos Rádió- és Televízió Testület lesz az a médiatestület, amely meg fogja határozni az európai gyártás pontos normáját és meg fogja határozni a magyarországi gyártású mű sorszámok pontos kategóriáját. Ezeknek a kategóriáknak a meghatározásával nem a médiatörvény foglalkozik, hanem ezt a kategóriameghatározási kötelezettséget az ORTTre, az Országos Rádió- és Televízió Testületre
