Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Személyi ügy: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
219 jelentkezik, ezért a vita e szakaszát ... (Közbeszólás: Pokorni Zoltán.) Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrna k, FideszMagyar Polgári Párt. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Elnézést, hogyha az elnök úr lendületes vitavezetését nem tudjuk minden pillanatban követni, és ez már másodszor fordul elő, hogy a mondat közepén tudunk csak jelezni, hogy szeretnénk hozzászólni. Így van ez most is, amikor az ajánlás 274. pontjánál található javaslatom mellett szeretnék érvelni. Azt gondolom, hogy nem jó, hogyha a közoktatási törvény vitája során nem beszélünk a közoktatás finanszírozásának egyik legfontosabb kérdésér ől, arról a kérdésről, hogy tudjuke valamilyen módon garantálni a közoktatásra fordított, úgymond költségvetési normatív támogatás értékállóságát vagy pedig sem. Hiszen ez az, amit szakmai sikerként miniszter úr is kiemelni szokott nagyobb beszédeiben vag y szónoklataiban. Ez az, amiről mintegy forradalmi változásról szól az előterjesztő, hogy végre valahára hosszú távra kiszámítható lesz a költségvetési támogatás, tervezhető, értékében nem csökken, garantált. Mindez így lenne, hogyha ennek megfelelne az a konstrukció, amit az előterjesztő az asztalra tett, tudniillik az a konstrukció, amelyik alapjában arról szól, hogy 7075 százalékában a két évvel tárgyévet megelőző teljes önkormányzati kifizetésnek ezt a 7075 százalékát fizeti majd a normatíva. Mindez í gy lenne egy 7 százalék körüli inflációs mozgásnál. Azonban ez, bármilyen optimisták vagyunk is, a következő kormányunk teljesítményét illetően, azt gondolom, hogy jószerivel csak az ezredfordulóval remélhetjük, addig pedig még valamilyen módon garantálnun k kell a közoktatásra fordított összegek értékállóságát. Épp ezt szolgálja az általunk benyújtott módosító javaslat, amelyik valamilyen módon az éves inflációt is igyekszik beépíteni ebbe a rendszerbe. Nem borítja azt fel, mert nyilván hosszas alkudozás ál lhat emögött a konstrukció mögött, részben a tárcán belül, részben pedig az érintett tárcák, a Pénzügyminisztérium, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium között is, ha nem, hát kiegészíti egy új elemmel. Mi ez az új elem, amely csak látszatra bo nyolult, tudniillik az eddigi javaslatot, amely úgy szól, hogy a teljes kifizetés, mondjuk így a közoktatásra fordított teljes kiadás 75 százalékát veszi alapul majd a következő év normatívájánál, ezt emeli meg egy újabb elemmel, ez pedig így szól, hogy a tárgyévet megelőző év első négy hónapja során a KSH által regisztrált inflációk 80 százalékával. Ez az, ami mérhető a költségvetés előkészítésének mai ütemében, ez egy eléggé szabályozott, bár a kormányok által ritkán betartott ütemezés, amelyik arról szól , hogy a nyár kezdete előtt már le kell tenni az asztalra először a szabályozás elveit, ha úgy tetszik irányelveit, majd aztán eléggé korán a költségvetési számokat is már. (20.20) (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Tehá t, amikor a Pénzügyminisztérium elkezdi előkészíteni a következő év költségvetési számait, és így a közoktatási normatívákat is, akkor jószerével csak az első harmadév vagy az első negyedév inflációs adatai állnak a rendelkezésre. A KSHnál érdeklődésünkre elmondták, hogy körülbelül egymásfél hónapi csúszással kell számolni az ő adatfelviteli rendszerükben, ezért az IIV. hónap inflációja az, ami mérhető júniusjúlius hónap során hivatalosan. Azt is tudjuk azonban, hogy az infláció természete furcsa hullám zásokat mutat. Az év első hónapjaiban mindig magasabb egy kicsit, és az év vége felé kezd lanyhulni, éppen ezért nem javasoljuk az első négy hónapos inflációt 100 százalékban figyelembe venni, valorizálni, ha úgy tetszik, az előző év kiadásait, hanem ezt c sak 80 százalékban, figyelembe véve az infláció sajátosságát, hogy az év első harmadában magasabb és aztán alacsonyabb. Ez az, ami szerintünk azt a szándékot eléri, hogy ne a mai 5050, vagy 6040 százalékos arányban oszoljon meg a normatíva, illetve az ön kormányzatok feladatvállalása a közoktatási intézmények finanszírozása tekintetében. Ez az, ami elérheti azt a kívánatos célt, hogy 7580 százalékban a normatív támogatás finanszírozza az intézményeket. Ha nem építjük be ezt a második elemet a kormány álta l javasolt konstrukcióba, akkor gyakorlatilag a mai állapotot konzerváljuk csak, azt az állapotot, ahol 5560 százalékban fedezi csak a normatíva a tényleges
