Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Személyi ügy: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
212 érettségi elnökséget az ember három hónapra előre elvállalja, és nem dönthet akkor, hogyha a parlament saj nálatos módon úgy tárgyal egy törvényt, hogy pénteken és szombaton van a bizottsági ülés; és úgy tárgyal egy törvényt, hogy a részletes vitára egy egész napot ad - azt is az ellenzéki képviselő kérésére. Egyébként a Házszabály szerint a részletes vita arró l szól, hogy az egyes képviselők a módosító indítványukat indokolhatják a plenáris ülésen. Ezzel lehetőséget biztosítanak a képviselőknek arra, hogy valóban arról szavazzanak, és értelmezzék a módosító indítványt. Tehát a Házszabálynak a pontos értelmezése , azt gondolom az, amit most teszünk, és képviselő úrnak nagyon sajnálatos az a törekvése, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy kifejtsük a véleményünket. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Ismételt felszólalásra megadom a szót Pokorni Zoltán kép viselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm, az ismételt fölszólalással akkor szeretnék élni. Mielőtt azonban ezt megtenném, nem állom meg, hogy Csizmár Gábor előbbi szavaira... nem értem, hogy kedves képviselőtársam miről b eszél. Ha az fájt neki, hogy én támogattam Benkő András módosító javaslatát, és ezt itt elmondtam, és nem a bizottsági ülés szűk keretei között dicsértem meg MSZPs képviselőtársunkat, hát megkövetem. Ott is el fogom mondani, és itt legközelebb, a plenáris ülésen, a dicsérő szavakat majd szűkebbre veszem. Őszintén szólva nem értem, hogy miről beszél Csizmár Gábor, illetve a szavait értem természetesen, a szándékát, célját tudom nehezen értelmezni. Nem akarok találgatni semmit, és fölöslegesnek is tartanám e zt. No, térjünk a tárgyra: a 151. és 155. javaslat mellett szeretnék érvelni. Ezekben a javaslatokban két elem lakozik. Az egyik az, amelyik növelni kívánja az intézmények számára igénybe vehető vagy fölhasználható tanórai kereteket: egészen pontosan a köt elező tanórán kívüli foglalkozásokra fölhasználható kereteket, illetve a 155. pontban további 5 százalékkal növelni kívánja azt az órakeretet, ami a tehetséggondozásra, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására igénybe vehető. Ez az egyik. Én azt gondolom, hogy ezeket a tételeket emelni kell. Igen fukar kezekkel mért az előterjesztő, amikor szűkre szabva meghúzta ezeket a százalékokat. A másik elemre is azonban szeretném fölhívni a figyelmet. Ez pedig az, amit már a délelőtti vitában is hangsúl yozni voltam kénytelen. Tudniillik olyan tagolást, iskolaszerkezeti tagolást alkalmaz a törvény következetesen, amelyik a valóságtól idegen. Hiszen a valóságban egy nyolcosztályos alapiskola van ma zömmel és uralkodó formában, és egy három- vagy négyosztál yos, négy évfolyamos középiskola működik. A törvénytervezetben azonban nem a valóságos tagozódást, nem a valóságos iskolaszerkezetet leképező pontokat látunk, hanem egy nem létezőt, illetve egy csak a nemzeti alaptantervben szereplő tagozódást követ a törv énymódosítás. Itt kell fölhívni arra a figyelmet, amit már elmondtunk szűkebb körben is, bizottsági ülések keretében is - tehát nem fogja meglepni talán egyetlenegy képviselőtársunkat sem ez a kijelentés , hogy ezt károsnak és rossznak tartjuk. Amiről tav aly ősszel folyt a vita, hogy vajon a nemzeti alaptanterv, s abban az a pedagógiai tagozódás vagy tantárgyszerkezeti struktúra, amit egy 6+4+2es számsorral szoktak leírni, vajon jelentie majd a magyar iskolaszerkezet megváltozását és ezzel a pályaválaszt ás 14 éves korról 12 éves korra való csökkenését vagy lejövetelét? Azt kell mondjuk, hogy bizony ezt jelenti, mert ez a törvénytervezet végrehajtja, megvalósítja azt, ami a nemzeti alaptantervben csak lappangó veszély volt: most itt kiteljesedik teljes egé szében. Ennek a hatásai, társadalmi hatásai igen messzire mutatnak. Pontosan abban a kérdéskörben, amiről az előbb Benkő András is beszélt: növelie a társadalmi mobilitást az, hogyha korábban választanak pályát a gyermekek? Növelie a társadalmi mobilitás t vagy csökkentie - ha úgy tetszik -