Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
194 Tiszt elt Képviselőtársaim! Véleményem szerint ez a törvény akkor funkcionál, ha a tulajdonviszonyok a mezőgazdaságban is tisztán kialakulnak. Addig is betölti - reményeink szerint - azt a funkciót, ami miatt most megalkottuk a nemzeti kincset jelentő vadállomán yunk védelmét. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Rusznák Miklós képviselő úrnak, aki a KDNP képviselőcsoportjának szavazatát indokolja. RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Orszá ggyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Hosszú vajúdások után született meg ez a törvény, mint ahogy képviselőtársam is mondta. Úgy hiszem, hogy majdnem teljes átdolgozásra került ez a törvény. A kereszténydemokraták döntő többségben nem szavazták meg ezt a tör vény, mert nagyon sok helyen, a törvény több pontján jogilag is olyan ellentmondás keletkezett ebben a törvényben, amit most, ha megengednek, elmondok. Nevezetesen, a törvény az elejtett vad tulajdonszerzése jogcímére nem ad teljes választ, miután szétváli k a vad tulajdona és a vadászati jogosultság alanyi köre. A vad elejtése semmiképpen sem minősíthető tulajdonszerzési jogcímnek, legfeljebb erőltetetten, ha a vad uratlan dolognak minősülne, és az elejtést követően a vadászatra jogosított mintegy megtaláln á, de ehhez uratlan dologgá kellett volna minősíteni a vadat. Más tekintetben is tapasztalható bizonyos ellentmondás. A föld tulajdonosa a vadászati jog gyakorlását haszonbérlettel átengedheti, ez esetben a haszonbérlő válik a vadászatra jogosítottá. (18.20) A törvény szerint a haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell becslés alapján a bérbeadás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és darabszámát is. Ezzel a vadászterületen élő vad is haszonbérlet tárgyává válik, holott a területet b érbeadónak erre nincs jogosultsága, lévén a vad állami tulajdon. A vadvédelmi hozzájárulásfizetési kötelezettség felfogható a vad haszonbérleti díjának is, amely azonban csak akkor állhat fenn, ha a magyar állam a földtulajdonos, haszonbérbe adó, egyéb tu lajdonos esetén pedig ez ellentmondása fennáll. Ezen kérdésekkel összefüggésben vitatható a vad által okozott károkért való felelősség is, amely a hatályos szabályozással egyezően a vadászatra jogosítottat kötelezi a kárért való helytállásra. Ha a fent kif ejtettek szerint a vad is haszonbérlet tárgya, az esetben a haszonbérlő, a vadászatra jogosított köteles helytállni. Ha viszont nem, az állami tulajdonból eredően, akkor az élővad által okozott kárért milyen alapon álljon helyt a vadászatra jogosított, aki csak a vad elejtésére szerez tulajdont? Végső soron óriási jogvitát, súlyos problémát okozhat majd a közúton közlekedő gépjármű és az élővad ütközése. Ebből biztos később óriási jogviták lesznek. De ha még tovább ragozom ezt a kérdést, a 9. § (2) bekezdés e szerint a hullatott agancs, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül. Ez arra enged következtetni, hogy a felsoroltak res nulliusnak minősülnek, melyen a klasszikus elvek szerint is találással lehet tulajdonjogot szerezni. A törvény szerinti következetlen megoldás nem ad választ ezen kérdésekre, a Kereszténydemokraták döntő többsége ezért nemmel szavazott. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak, aki az MDF képvise lőcsoportjának szavazatát indokolja. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) :
