Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Mészáros Gyula (KDNP) - a földművelésügyi miniszterhez - "A földárverések befejezése és a kárpótlás során szerzett területek kimérése" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
150 gondolom, hogy csak egy mondatot kellene a törvényen változtatni, és az ilyen kis területeket 100 százalékban a helyi lakosok között kellene elárverezni. Az árverések befejezésénél is nagyobb gondot okoz a kárpó tlás során vásárolt földek kimérése, birtokba adása és tulajdonbejegyzése. Kérdezem a tisztelt államtitkár urat: Milyen intézkedések történtek ezen a területen a munka mielőbbi befejezése érdekében? Tudom, hogy rendkívül megnehezíti a munkát, hogy a főváro sban és Pest megyében néhol szoba nagyságú területe van egyegy tulajdonosnak. Kérdés, hogy érdemese egyáltalán kimérni, hiszen ekkora területet nem lehet gazdaságosan művelni. Kérdezem tehát államtitkár úrtól: Mikor lesz Magyarországon az utolsó földárve rés, mi lesz az apró parcellák sorsa, mikor fejeződik be a földkimérés, mikor kapják meg a tulajdonosok a régen várt tulajdoni lapot? Mindaddig, amíg ezen munkák be nem fejeződnek, az új tulajdonosok nem tudnak hitelhez és állami támogatáshoz jutni. Kérem államtitkár úr válaszát ezen nem könnyű kérdésekre. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiban.) Az interpellációra Kis Zoltán földművelésügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. (15.10) DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztér iumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Bizony, nem könnyű ezekre a kérdésekre válaszolni, de még nehezebb ezeket a kérdéseket megoldani, de könnyű volt azt a törvényt meghozni, amely alapján ezek a kérdé sek ránk maradtak. Annak idején a kárpótlás során nem volt célunk, hogy szoba nagyságú földeket osztogassunk, amelyet tudjuk, hogy csak spekulatív céllal és értéknövelő beruházásként tartanak birtokukban egyesek. De ha már így sikeredett, akkor a végrehajt ás, az ránk marad. Ez idáig 2 millió 748 ezer aranykorona kárpótlási föld előkészítésére került sor, az országban ez idáig elárvereztek 2 millió 165 ezer hektárnyi területet, kitűzésre került a kárpótlási földterületek 77,8 százaléka. Néhány helyen valóban van lemaradás, így BácsKiskun, SzabolcsSzatmár és Veszprém megyében. Itt az átlag 60 százalék alatt van, egyebekben - még a főváros környékén is - 6066 százalékos a kimérési arány, ami azt jelzi, hogy mindenféleképpen - egykét megye munkájától eltekin tve - ez év végére a kárpótlási földek bejegyzésre kerülnek. Hány per van folyamatban? Összességében mintegy 29 településre kiterjedően hét gazdaság vonatkozásában folyik peres eljárás. Ezekre semmiféle hatással nem bírunk, ugyanis Magyarországon független bíráskodás van, ezért sem a minisztérium, sem a kormány, sőt, még az Országgyűlés sem utasíthat egyetlen bíróságot sem, hogy fejezzen be egy ügyet. Azt természetesen jeleztük, hogy az ügy fontosságára való tekintettel kérjük a tárgyalási napok ütemezését soron kívüli eljárás folyamatába illeszteni, ezt a bíróságok sok esetben akceptálják is. Ön tett egy javaslatot, hogy a 20 hektárnál kisebb területeket ne engedjük ki, az maradjon 100 százalékban a helyiek birtokában. Hát pontosan erről van szó: azé rt nincsenek árverések a 20 hektárnál kisebb területre, mert az Országgyűlés előtt fekszik immáron közel egy éve a kárpótlási folyamatokat lezáró törvény tervezete, amelynek egyik passzusa azt célozza, és szó szerint úgy rendelkezik - amelyre nézve ön is j avaslatot tett - nevezetesen: "20 hektár alatti területeket csak a helybeli kárpótlásra jogosultaknak lehet elárverezni, tehát az nem kerülhet ki a közösség birtokából". Azt is mondja ön - és nehezményezi , hogy ezek az eljárások költségigényesség és szak mai felkészültség miatt hosszadalmasak, kik és hogyan fogják ezt befejezni. A földmérési kapacitás valóban véges, erre nézve átcsoportosításokat hajtottunk végre, és sajnálatos módon az is látszik, hogy immár a negyedik éve folyó földkiméréseknél a kimérés i díjak jóval magasabb mértékben emelkednek, mint ahogy azt a költségvetésben követni tudnánk. Így bizony a földhivatalok állandó anyagi gondokkal küzdenek, ami a műszaki részek elkészítését illeti. Én azt nem tudom megmondani önnek, hogy mikor lesz az uto lsó árverés ebben az országban, azonban a törvény erre eligazítást ad. Azon esetekben, ahol peres eljárás van folyamatban, ott a
