Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Barsiné Pataky Etelka (MDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Az átalányadó anomáliái" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
143 büntetőjogi következményei a kettőnek különböznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Barsiné Pataky Etelka (MDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Az átalányadó anomáliái" címmel ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Barsiné Pataky Etelka asszony, a Magyar Demokrata Néppárt képviselője kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: "Az átalányadó anomáliái" címmel. Miniszter úr távollétében - ha a képviselő asszony elfogadja - Akar László államtitkár úr válaszol. (Barsiné Pataky Etelka int, hogy elfogadja.) Elfogadja. Megadom a szót, képviselő asszony. BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Most, hogy a kormány az adótörvényeken dolgozik, minden héten igyekszünk felhívni a figyelmet valamilyen adóproblémára. Nem titkoljuk, hogy ezt azzal a szándékkal tess zük, hogy meghallgatják és megfogadják jobbító javaslatainkat. Beszéltünk már az összes vállalkozót érintő kamarai tagdíj adóból való leírhatóságáról, beszéltünk a helyi adók közvetett csökkentéséről, és ma pedig a kisvállalkozókat érintő átalányadóval kap csolatban kérdezzük a kormányt. Az átalányadózás köréből kimaradt, de a véleményünk szerint fontos és sokakat érintő kérdésről van szó. (14.40) Kimaradt ugyanis az átalányadóból az építőipari termékjegyzék, az a bizonyos ÉTJ, és így természetszerűleg ez a tevékenység nem választható átalányadózásra. Mi következik ebből? Bármilyen jó iparos legyen egy ács, egy tetőfedő vagy egy villanyszerelő, ha egyszer bejelentkezett átalánydíjra, akkor új épületen nem vállalhat munkát, csak javításokat végezhet. Persze, e gy iparos nem szelektálhat új és régi között, örül, ha munkája van, csak azért, hogy ne veszítse el az átalányadó adminisztratív lehetőségét. Hasonló a helyzet a bérmunkánál is. Vegyünk ismét egy példát! Ha egy szabó kisiparos hozott anyagból akarna dolgoz ni, ezt nem teheti, ha egyszer bejelentkezett, és az átalányadózást választotta. Kétségtelen, hogy a bérmunkában nincs anyagköltség, és ez utóbbi azonban a bevételben sem szerepel, tehát azt mondjuk, hogy nyugodtan lehetne a bérmunkát is az átalányadózás k örébe vonni, mert ha valaki ezt az adózási formát választja, attól még az állam nem rövidül meg. A kérdés tehát, hogy az átalányadó említett fogyatékosságainak kiküszöbölésével foglalkozike a kormány, és mit javasol. (Taps az MDNP és az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Kétségkívül nem egy könnyű feladat pontosan meghatározni, hogy az átalányadó érvényesülésére hol adjon a törvényhozás lehetőséget. Nagyon különböző szakmai vélemények vannak ebben az ügyben, és tapasztalataink szerint elég nehéz valamiféle konszenzusra jutni még a szakértők körében is. Ön n agyon világosan mutat rá egy nagyon érdekes sajátosságára a jelenlegi szabályozásnak. Ugye, azt mondta, hogy az építőipari szolgáltatás esetében lehet átalányadót választani, ezzel szemben, ha termékelőállításról van szó, akkor már nem lehet választani. N a most én ennél a példánál el tudom mondani, hogy mi volt a mögöttes gondolat. A mögöttes gondolat az az volt, hogy a szolgáltatás esetében ez a vélelmezett 20 százalékos jövedelemhányad, ez valószínűleg megfelel a realitásoknak, és ezért
