Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Mi újat mondhat ön az országnak a zsidó kárpótlás ügyében, miniszterelnök úr?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
126 Igen tisztelt Elnök Úr! Ez tipikusan az a kérdés, amelyre a miniszterelnök úrnak személyesen illett volna válaszolnia. Miután azonban a kérdés halasztást nem tűr, ezért elfogadom a miniszter úr válaszát. ELNÖK (dr. Füz essy Tibor) : Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : De kérném levonni majd az időm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Most kezdődik. (Nevetés.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Most kezdem. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt K épviselőtársaim! Amint az ismeretes, a zsidó kárpótlás óriási indulatokat kelt, hiszen óriási vagyont érint, amint azt a jelen lévő egyik államtitkár úr az újságnak nyilatkozta. Ez a vagyon akár az egész magyar nemzeti vagyon összértékével azonos értéket i s jelenthet. Eddig más ország ilyen rendelkezés alapján fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Hisz elég ha arra utalok, hogy például a szudétanémetek esetében sem került erre sor, a magyar kitelepítettekkel kapcsolatban sem került erre sor. Miután a párizsi békeszerződés óta közel 50 év telt el és ugyanakkor a békeszerződésben egyéves határidő volt megjelölve, ennek következtében több kérdés merül fel. Először is szeretném az ország nyilvánossága előtt megtudni miniszter úrtól, milyen ö sszegre vonatkoznak a zsidó kárpótlásra vonatkozó igények? Tude konkrétumot mondani a miniszter úr? Igaze - ezt külön is megkérdezem , hogy a kártérítés összege akár elérheti a magyar nemzeti vagyon összértékét, amint azt a kormány jelenleg is hivatalba n lévő államtitkára állította. A magyar jogban - amint ön is tudja - öt év az elévülési idő, vagyis ötven év elteltével joggal felmerül a kérdés, hogy a jelen esetben a magyar és a nemzetközi jog kollúziójának a feloldása miként képzelhető el. Végül kényte len vagyok megkérdezni öntől (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , hogy milyen alapon tértek át a kormányhatározatnak az előírásaival szemben egy olyan megoldásra, hogy a külügyminiszter terjeszti elő ezeket az igényeket, hiszen a kormányrendelet értelmében a vagyoni kárpótlási folyamat lezárásáról szóló törvényjavaslatban ... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Idő, idő.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Szíveskedjék a mondatot befejezni. (Moraj.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : ... a Pénzügyminisztérium keretein belül. Várom a miniszter úr válaszát. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön februárban is tett fel ezzel kapcsolatos kérdéseket, akkor a választ kielégítőn ek találta, remélem, hogy most hasonlóképpen ítéli meg majd ismételten a miniszter úr nevében adott válaszomat. A párizsi békeszerződés 1947ben köttetett. Az ebből fakadó kötelezettségünket az Alkotmánybíróság határozata ismételten megerősítette. Ebből a szempontból a magyar kormánynak nincs más választása, mintsem az, hogy végrehajtsa a párizsi békeszerződésben és az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat. Tekintettel arra, hogy a tárgyalások újra meginduljanak, a kormány eredményes és hathatós lépése ket tett 1994ben. Két új fejleményről tudom önt tájékoztatni, képviselő úr. Az egyik az ön
