Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
109 vagy a belgyógyász, vagy nem tudom, milyen más szakvizsga eredményeként megszületett. Vagy a biológus tanárt, mondjuk sejtbiológuss á fogjuk képezni a szakvizsgával? További kérdéseim vannak, miután nem olvasható ki a törvényből, hogy mit jelent ez a szakvizsga, továbbra is csak találgatásokra vagyok utalva. Van speciális, illetve van szakvizsga a jogászok területén, ugye, aki bírói sz akvizsgát tett, az bíró lehet, aki ügyvédi szakvizsgát tett, az ügyvéd lehet, de ott sem feltétele a diploma, nem attól függ, hogy működhet, bíróként nem működhet nyilvánvalóan, ha nincs bírói szakvizsgája, de a diplomáját nem veszélyezteti az, hogyha nem tesz bírói szakvizsgát vagy ügyvédi szakvizsgát. Na most, ebben az esetben tehát én - miután nem tudok igazában meggyőződni arról, hogy mit jelent a pedagógiai szakvizsga - ennek megfelelően azt a megállapítást, hogy ez az alkalmazás feltétele, és ha valak i ezt nem teszi le, amiről nem tudjuk, hogy mit kellene letennie, ezt a feltételt semmiképpen sem tudom elfogadni. Módosító indítványomnak az volt a lényege, hogy ez az előrehaladásnak, az előrelépésnek lehet feltétele, tehát legyen több az, aki egy ilyen szakvizsgát tett, mint az, aki nem tett ilyen szakvizsgát, de semmiképpen sem lehet az alkalmaztatás feltétele. Arra kérem képviselőtársaimat, gondolják végig, hogy lehetségese egy ilyenfajta biankó csekket adnunk a végrehajtási utasításban a kormánynak, vagy az adott szakminisztériumnak arra, hogy majd abban döntsék el és mondják meg, hogy mit tartalmaz ez a pedagógus szakvizsga. További kérdéseim is vannak, és nem véletlenül fogalmaztam meg a módosító indítványt úgy, ahogy megfogalmaztam. Nem derül ki a törvényből, hogy ki tehet szakvizsgát. A nem közalkalmazott pedagógusok például tehetneke szakvizsgát? Remélem, biztosan ők is tehetnek, de ez nem derül ki. Ki vannake zárva a szakvizsga letételéből a pedagógus diplomával rendelkezők, akik nem pedagógusp ályán helyezkedtek el, újságírók, könyvtárosok, és így tovább, és így tovább? (Hegyi Gyula bekiabál: Képviselők.) Képviselők is igen, köszönöm szépen. És ha tíz évig ők nem tesznek szakvizsgát, akkor mi történik velük, ők is elveszítik a pedagógus diplomáj ukat? Tehát tovább, ha tíz évig nem tettek szakvizsgát, nem tudom, hogy tehetneke, de ha nem tettek, akkor az ő diplomájuk sem lesz érvényes? Vagy ők majd tíz év után is nyugodtan visszatérhetnek a pedagóguspályára, szemben azokkal, akik tíz évig a pedagó guspályán dolgoztak, és ők esetleg nem tesznek szakvizsgát, tehát őket elbocsátjuk, azokat, akik nem pedagóguspályán működtek, visszatérnek ide, és nyugodtan működhetnek pedagógusként. (12.20) Mi történik azokkal - és ez szociális kérdés , akik közben, t íz év alatt, mondjuk három gyereket szültek. Ne adj' isten, ilyen is előfordulhat, nagyon ritkán van már Magyarországon, sajnos, de ilyen is előfordulhat, és emiatt nem tudják letenni ezt a szakvizsgát. Őket is el fogjuk bocsátani? Vagy mi történik velük? Tessék szíves lenni, válaszolni nekem. Vane ekvivalense a pedagógus szakvizsgának? Ez a harmadik kérdéskör, mert itt arról van szó, hogy aki ezt nem teszi le, az nem alkalmazható pedagógusként. Ne adj' isten, akadhat olyan pedagógus, és ez lenne a jó, hog y egyre több ilyen középiskolai tanár lenne, aki azt mondja, hogy ő szeretné megszerezni a doktori fokozatot. Az új fajtát. A PhDt. Ezt megszerzi. Neki is kell szakvizsgát tennie? A törvény szerint igen, mert csak a szakvizsga a továbbműködés lehetősége é s feltétele. Ne tessék azt mondani nekem, hogy ezt lehet majd szabályozni egy végrehajtási utasításban, hiszen a törvény szövegével szemben ez egy magasabb jogszabály. Aligha lehet másként meghatározni a végrehajtási utasítást. Nem akarom folytatni, tiszte lt képviselőtársaim, de azt kell mondanom, én nem vagyok ugyan jogász, mégis nagyon keményen és szigorúan azt kell mondanom, hogy ez a jogi megfogalmazás méltatlan a Magyar Parlamenthez. De most nem azokat akarom felelősségre vonni, akik megfogalmazták, ak ik formába öntötték. Formába öntöttek egy pedagógiai gondolatot. Egy olyan pedagógiai gondolatot, amit jogi formába nem lehet megfogalmazni. És én nagyon kérem, gondolja végig mindenki, aki ebben a parlamentben ül, hogy ebben a formában elfogadhatóe a tör vénynek ez a passzusa? Nem hiszem, hogy elfogadható, és ebben nem hiszem, hogy különbség van aszerint, hogy a patkó melyik oldalán ül az ember, gondolom ezen az oldalon is nagyon sokan vannak, akik hasonlóképpen
