Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
103 Még egy képviselőtársunk által benyújtott mód osító indítványra szeretném felhívni a figyelmet, az 52. számúra. Az előbb már erről beszéltünk, amikor is a 1112. évfolyamon joga van a diáknak megválasztani a tantárgyakat, és ha mód van, vagy ha lehetőség van arra, akkor a tantárgyat tanító pedagógust. Ennek nagyon sokféle értelmezése van, ennek a tantárgyat tanító pedagógus megválasztásának. Úgy gondolom, hogy nyilvánvaló, hogy nagyon sok iskolában erre nincs lehetőség, nyilvánvaló, hogy nagyon sok iskolában egy adott tantárgyat egy tanár tanít, másrés zt igen sokszor, hogyha végiggondoljuk, vagy azok, akik középiskolában vagy általános iskolában tanítanak, esetleg egy tizenkét évfolyamos iskolában, pontosan tudják, hogy gyakorlatilag, amikor a tantárgyfelosztás van, amikor az órarend készítése van, ez e gy többhónapos vagy többhetes egyeztető munkát jelent. (11.50) Igen nehézzé teszi ennek a - ha úgy tetszik - lehetőségnek az érvényesülését, másrészt ugyanakkor - azt gondolom, hogy az egy nagyon rossz megfogalmazás vagy nagyon rossz üzenet lenne az iskol ákban, hogy az iskolák rendszeresen azt mondanák a diákoknak, hogy természetesen erre nincs lehetőség. Tehát, ha egészen határozottan meg kívánnám fogalmazni, akkor itt valójában egy látszatjogot adunk a diákoknak. A látszatjog az, hogy megválaszthatja az adott keretek között az őt tanító pedagógust, miközben tudjuk, hogy az adott keretek rendkívül szűkösek, és nagyon kevés olyan iskola van, amelyik biztosítani tudja, hogy egy adott évfolyamon, egy adott tantárgyat 23 pedagógus közül lehessen kiválasztani. Mind a három módosító javaslat - úgy gondolom , hogy könnyebbé és egyszerűbbé teszi az iskola életét, és ugyanakkor természetesen a diákoknak azon jogát, hogy valóban a saját jogaikat úgy érvényesítsék, hogy közben megtanulják a demokrácia játékszabályai t, semmiképpen nem csorbítja. Kérem a módosító indítványok támogatását. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszon y. Dobos Krisztina képviselő asszony két módosító indítványához szeretném pontosításként hozzáfűzni, hogy mind a kettőben ott szerepel, hogy jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolhatja ezt a jogot. Tehát indíthat eljárást, és veheti igénybe a nyilv ánosságot jogai megsértése esetén, illetőleg hogy vehet részt az oktatásinevelési intézmény irányításában. Az előterjesztő semmiképpen nem tartja feleslegesnek ezeket a jogokat a törvényben rögzíteni, ugyanakkor - mint ezt az oktatási bizottság ülésén is jeleztem - egy olyan csatlakozó módosító indítvány támogatásától nem zárkózunk el, amelyik az iskolaszékhez fordulás jogát anélkül rögzítené, hogy a másik két jogot - tehát az eljárás indításának jogát, illetőleg a nyilvánossághoz való fordulás jogát - meg vonná a tanulótól. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Csizmár Gábor úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Dobos Krisztina képviselőtársunk hozzászólására reagálva én csak annyit szeretnék mondani, hogy mindazok a javaslatok, amelyek az 52., 53., 54. pontban fogalmazódnak meg, azok mind a diákjogok szűkítésére vonatkozó javaslatok. Én azt gondolom, hogy Dobos Krisztina sem amellett érvel, hogy szűkíteni kellene a diákjo gokat. Tekintettel arra, hogy elismeri, hogy van olyan intézmény, amely képes annak feltételét biztosítani, hogy a pedagógust is megválaszthassa az utolsó két évfolyamon a diák, ezért ennek a jognak a biztosítása - én azt gondolom , hogy azon kevés intézm ényekben is célszerű, ahol erre biztosíthatók a feltételek.
