Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Miért kell a Zala folyóval szennyezni legdrágább természeti kincsünket, a Balatont" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4694 ez ügyben valóban a törvényi szabályozás, majd az értékpapírtörvény során erre tekintettel kell len ni, hogy az ilyen fedezet nélküli, vagy legalábbis nagyon magas kockázatú vállalati kötvények, vagy egyéb kötvények kibocsátását meg lehet tenni, csak a lakosság megfelelően legyen tájékoztatva ennek kockázatáról. Ezen pozitív lépését értékelve elfogadom a (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő lejártát.) válaszát. (Általános taps.) Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Miért kell a Zala folyóval szennyezn i legdrágább természeti kincsünket, a Balatont" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a kérdésekre . (Általános zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária asszony, a Független Kisgazdapárt k épviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek: "Miért kell a Zala folyóval szennyezni legdrágább természeti kincsünket, a Balatont" címmel. Kérem képviselőtársaimat, hogy csendesen hallgassák a kérdés feltevőjét. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP) : Tisztelt Államtitkár Asszony! A kíméletlen igazság az, hogy természeti kincsünk, a Balaton, évrőlévre rosszabb és rosszabb állapotba kerül. A Zala megyei szennyvíztelepek tönkreteszik a növény- és állatvilágát. Ezze l szemben a Balaton kormánybiztosa a repülőgépes balatoni szemlét követő siófoki nyilatkozatában kijelentette, hogy a Balaton vízminősége elsőrendű, utoljára 1012 évvel ezelőtt volt ennyire kiváló. Milyen kár, hogy ezt az optimista nyilatkozatot a gyakorl atban semmi nem támasztja alá. Sok a szakember, kevés a politikus és még kevesebb a pénz, hangzott el egy másik nyilatkozatban. (15.50) Ezen is lehetne segíteni, ha a szakemberek megfelelő műszaki megoldásokkal igyekeznének a tó vízminőségének javítására, a parlamenti képviselők pedig ugyanolyan eréllyel követelnék a költségvetéstől a pénzügyi fedezet biztosítását, mint ahogy azt a választási kampányuk során ígérték. Az idén a balatoni feladatokra jutó hárommilliárd forint összegből sokak szerint az lenne a megoldás, hogy egy 1012 km csatornát kellene megépíteni Zalaegerszegről kiindulva, amely a szennyvizet a principális csatornába vezetné le, és onnan a Murán keresztül a Drávába juttatná. Amíg ez meg nem valósul, addig a Balaton megmentésére hozott kormán yrendelet írott malaszt marad és ilyen szempontból felesleges volt a környezetvédelmi törvény megalkotása. Kérdem tehát az államtitkár asszonytól, hogy ez a csatorna megépítése lehetségese és addig mit lehet tenni a Balaton megmentésére? Tisztelettel váro m válaszát. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár válaszol. Megadom a szót. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : T isztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Én bízom abban, hogy nem volt felesleges a környezetvédelmi törvény megalkotása, hiszen alapvetően egy egészen más szemléletből indul ki, mint amilyen az előző volt, hiszen a meg előzés elvét teszi magáévá, és gondolom, hogy a jövőben ez sokat fog segíteni természeti kincseinken. Én azt hiszem, hogy a képviselő asszony által vázolt probléma egy összetett probléma, hiszen a Balaton szennyezésének és
