Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - Nagy Imre, mártírhalált halt magyar miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ, a Fidesz
4168 időkeretre vonatkozó ajánlásait szokásjogi alapon eddig a parlament kétség kívül betartotta. Azonban szeretném megjegyezni, hogy példának okáért a Nagy Imre emlékét megörökítő törvényhez hasonló törvényjavaslatok beterjeszt ésének is volt egy szokásjogi normája, amely arról szólt, hogy csak olyan törvényjavaslatok, illetve határozati javaslatok kerülnek ennek a Háznak az asztalára, amelyben mind a 6 parlamenti párt megegyezik. (9.00) Sőt, mielőtt végleges szöveg hé t - akkor még hat volt, amikor legutoljára ilyen javaslatot elfogadtunk , sőt mielőtt ez a szöveg nyilvánosságra kerül, azelőtt egyeztetünk, pontosan azért, hogy elkerüljük azokat a kínos és ezekhez a történelmi eseményekhez, személyiségekhez nem méltó vi tákat, amelyek sajnos tegnap óta ebben a Házban is zajlanak. Ezt a szokásjogi normát a Magyar Szocialista Párt néhány képviselője felrúgta, dacára annak, hogy kifejezetten kértük levélben, nem a nyilvánosság előtt, hanem tiszteletteljes kéréssel fordultunk hozzájuk írásban, hogy ezt ne tegyék, mert az ellenkező hatást érik el, mint amit állítólag deklaráltan céloznak ezzel a javaslattal. Most ezek után azt gondolom, hogy nem szorítható be egy ilyen súlyú kérdésnek a megvitatása 10 percbe. Én nem voltam erre képes, az elnök úr megszakítja a felszólalásomat, ez, bár házszabályi alapját nem látom, de szíve joga, én ott fogom abbahagyni, ahol az elnök úr ezt megteszi, és ahogy mondta, a vita későbbi folyamában a mondat közepén fogom folytatni, hogyha ez úgy szük séges. Köszönöm. (Közbeszólás az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Képviselő úr, a vita nincs korlátozva, csak a délelőtti vezérszónoklati időtartam van korlátozva, úgyhogy természetesen a törvényjavaslat kapcsán mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy kifejtse a kívánt időkeretben a nézeteit, de a délelőtti időszakra 10 perces felszólalás vonatkozik. Kérem, most kezdődik a 10 perces idő. (Zúgolódás.) DR. KÖVÉR LÁSZLÓ , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Tisztelt Ház! A rendszerváltozás, a tö rténelem sorsszerű eseménysora úgy hozta, hogy a Fidesz Nagy Imre és mártírtársainak temetésén tudott kilépni a szélesebb nyilvánosság elé. Orbán Viktor akkori beszédével tudta ledönteni az elhallgatásnak azt a falát, amelyet a Kádárrendszer utóvédharcot folytató cenzorai és bértollnokai próbáltak az ellenzéki szervezetek, így a Fidesz és a magyar társadalom közé felépíteni. Mi, Fideszesek, emiatt az emlékezetes '89. június 16ai napot magunk között a Fidesz második születésnapjaként szoktuk emlegetni. Ma, amikor a méltatlanul ránk kényszerített vita következtében vissza kell tekintetnünk erre a napra, meg kell állapítsuk: nincs okunk arra, hogy az akkori, a Fidesz '56ról és Nagy Imréről alkotott véleményét tükröző beszéd akár egyetlen mondatát is felülviz sgáljuk. Ha megengedik, idéznék néhány gondolatot ebből a beszédből. "Azok a fiatalok, akik ma az európai polgári demokrácia megvalósításáért küzdenek, két okból hajtanak fejet a kommunista Nagy Imre és társai előtt. Mi azokat az államférfiakat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával, akik hogy ezt megtehessék, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával. Ők azok az államférfiak számunkra, akik az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedelő gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta őket és bizalmát beléjük helyezte. Mi az ő sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlenek. A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat és visszakényszerítettek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni. Valójában akkor, 1956ban vette el tőlünk, mai fiataloktól a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik." (Közbeszólás az ellenzék oldalá ról: Úgy van!) .
