Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 5 (153. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
996 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nehéz helyzetbe kerülne, hiszen a jelenlegi mostoha körülmények elviseléséhez még a szebb jövő reménye is elveszne számukra. Úgy ítéljük meg, hogy az ingyenes vag yonjuttatás megvalósulhat az eredeti törvényjavaslat szerinti határidőn belül, vagyis 1996. június 30áig. Ezzel elejét lehet venni egy lényegesen nagyobb ráfordítással járó, korábban felfüggesztett beruházás folytatásának. A 32. ajánlási pont értelmében a nyugdíjalap működési bevételi előirányzata 2,5 milliárd forinttal alacsonyabb az eredetileg tervezettnél. A módosító javaslatról lefolytatott vitában élesen merült fel az, hogy az ilyen mértékű bevételkiesés reálisan veszélyeztetheti az alap működőképessé gét; sietve teszem hozzá, hogy nem a nyugdíjkifizetések fedezete kerülhet veszélybe, hanem az igazgatás működési feltételei nehezülhetnek. A végső döntés meghozataláig nyilván felelősen kell vizsgálni az érveket és ellenérveket, és ha szükséges további for rásbiztosítás, akkor attól nyilván nem zárkózhatunk el. Mi is szeretnénk, ha végre az 1988 évtől kezdődő járuléknyilvántartások adatrögzítése belátható időn belül megtörténne, és ha erre a célfeladatra az eddig nyilvánosságra került javaslatok nem biztosít anak fedezetet, akkor újabb feltáró munkával a szükséges előirányzat - reményeink szerint - biztosítható lesz. Végül ebben a körben utolsóként szükséges szólni a 43. pontban foglalt kiegészítő módosító indítványról, amelynek értelmében a gyógyítómegelőző ellátás kiadási előirányzata nyújt fedezetet az egészségügyi dolgozók béremelésére. Az érvényben lévő finanszírozási rend szerint, amely az egészségügyi intézményeket teljesítményük szerint juttatja forráshoz, nem lehet egy ezen kívüli béremelést garantáln i. A 217 és fél milliárd forint előirányzat úgy lett meghatározva, figyelemmel a kormány és az érdekképviseletek között létrejött megállapodásra, hogy az intézményeknek a közösen elfogadott béremelésre meglesz a fedezete, ha a racionalizálási programot val óban végrehajtják. Legutoljára a rendkívüli járulékbehajtásról. Az ajánlás 8. és 39. pontja értelmében a rendkívüli járulékbehajtásból több mint 24 milliárd forint bevétele származik az alapoknak. A 90. ajánlási pont szerint minden olyan 1995. december 31én fennálló tartozást, amelyre nincs megállapodás, nyilvános versenytárgyalásra lehet bocsátani. Ily módon körülbelül 20 százalékon meg lehet szabadulni a tartozástól annak, aki eddig nem állapodott meg. Aki pedig vállalta a tartozás halasztott vagy ütemez ett fizetését és ezt még garanciákkal is hajlandó volt megerősíteni, nos, az fizesse a teljes tartozást. Tisztelt képviselőtársaim, ezt jó szívvel nem vállalhatjuk fel! Ahhoz, hogy a vállalható megoldást megtaláljuk, nem nélkülözhetjük a hosszú ideje felha lmozódott adósságállomány elemzését. Ezt mi megtettük, de idő hiányában ennek részletes ismertetésétől eltekintek. Éppen ezért most csak az elképzelhető rendezési irányokat szeretném felvázolni. Véleményünk szerint rövid időn belül számba kellene venni a f elszámolás, végelszámolás alatt lévő cégek vagyonfelosztásából a társadalombiztosítási alapokat megillető hányadot, továbbá azt, hogy mi akadályozza az eljárás lezárását. Nem ritkán éppen a társadalombiztosítás az, amely helyből elutasítja a zárómérleget é s nem mérlegeli az elhúzódó eljárás gazdasági következményeit. Érdekeltté kell tenni a felszámolásokkal, végelszámolásokkal foglalkozó osztályokat abban, hogy az eljárásban akár a zárás felgyorsításával, akár a közbülső mérleg alapján a vagyon döntő része minél előbb felosztható legyen. Megítélésünk szerint összehangolt munkával elérhető, hogy a folyamatban lévő felszámolási, végelszámolási eljárásokból az év végére közel 13 milliárd forint a társadalombiztosítás javára átutalásra kerüljön. Tekintettel arra , hogy a MÁV konszolidációja az eddigi jelentős erőfeszítések ellenére sem fejeződött be, nem kerülhető meg a korábban felhalmazott járuléktartozások újabb konszolidáció keretén belüli rendezése. Ez 5 milliárd forint bevételt jelenthet. Természetesen minde n intézkedésnek arra kell irányulnia, hogy a MÁV a konszolidációt követően tartósan a rendszeres fizetők sorába tartozzon. Nagyon sok, közel 400 ezer hátralékos járulékfizetővel eddig nem jött létre megállapodás. Megítélésem szerint ki kellene mondani az 1 996. évi tbköltségvetési törvényben, hogy a hatályba
