Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 5 (153. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
992 Addig csak beszélni lehetett róla, ameddi g nem keletkezett a módosító javaslatok jóvoltából az a 600 millió forintos összeg, amely persze nem sok, de a nullához képest mindenképpen több, amely biztosítja azt, hogy egy szakszerű, jól finanszírozott házi betegellátás legyen Magyarországon. Természe tesen ehhez hozzá kell hogy tartozzék egy valóban normatív, ugyanakkor teljesítményelvű, alapokat is érintő kormányrendelet. Hiszen enélkül csak szórnánk a pénzt esetleg, vagy esetleg megint kuratóriumoknak kellene elosztani a házi betegellátásra a pénzt, s ezzel nem volt az elmúlt évben jó tapasztalatunk, márpedig ezekre az összegekre óriási nagy szükség van. Mi az az új még, amit tartalmaz ez a költségvetés? Tartalmaz egy új fejezetet szintén, amely először jelenik meg Magyarországon egészségbiztosítási k öltségvetésben, ez pedig a one day surgery, az egynapos ápolás, az egynapos sebészeti beavatkozások finanszírozása. Ez szintén az a tendencia és az az irányultság, amelyet minden párt választási zászlajára tűzött, hogy lehetőség szerint minél rövidebb időt töltsön a beteg a kórházban és minél hamarabb otthonában gyógyulhasson. Ehhez feltételeket kell megteremteni. Ezeket a feltételeket teremti meg a jelenlegi társadalombiztosítási költségvetés. Ugyanakkor megteremti az alapellátás biztonságát is, amikor els ősorban az alapellátás ügyeleti rendszerének a finanszírozását változtatja meg, és ezen belül a háziorvosi rendszer finanszírozási technikáját nem, tehát ez teljesítményarányos finanszírozás marad, de nominális értékben emelkedik az alapellátás finanszír ozási kasszája, amely megteremti a biztonságát a háziorvosi rendszernek, s esetleg megteremti annak a lehetőségét is, hogy mind több háziorvos mehessen ki a praxisba, hangsúlyozom, akár a magánpraxisba is, és egy szektorsemleges finanszírozással a betegek otthonában, területen nyújthat ellátást. Itt a napirend előtt, de sokszor a napirend előtt beszéltünk arról, hogyan kell átalakítani az ország kórházszerkezetét. Sok vád hangzott el a tekintetben, hogy nem jól fogtunk hozzá ehhez a munkához. Én azt gondolo m, és Pokorni Zoltán képviselő úrral tökéletesen egyetértek, aki azt mondta, hogy alapvetően megváltozik ez a dolog ebben az évben, és reményeink szerint valóban így lesz. Erre garancia éppen ez az egészségbiztosítási költségvetés, amely kimondja, hogy te rületi és szakmai normákat kell, normatívákat kell felállítani, s talán még ennél többet is mondanék: azt, hogy egy bizonyos régióban - és itt nem véletlenül mondok régiót, és nem megyét és várost és kerületet - egy bizonyos régió egészségügyi kapacitását - s egészségügyi kapacitás alatt azt értem, hogy valóban hány ágyra, hány sebészeti, hány nőgyógyászati, hány gyerekgyógyászati ágyra, hány kórházra van szükség abban a régióban - azt valóban nem egy és nem négyes bizottságnak kell meghatározni, hanem ott, abban a régióban az egészségügy szereplőinek kell meghatározni. S azt akkor tudják csak meghatározni, ha kellőképpen birtokában vannak azoknak az adatoknak, amelyek egy terület szükségleteit fejezik ki. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha komoly vizsgálód ásba kezdenek a morbiditás és a mortalitási adatok tanulmányozásában. Tudnunk kell, hogy egy területen milyen betegségek fordulnak elő, tudnunk kell, hogy mik a vezető halálokok azon a területen, hiszen ebben a kicsi Magyarországban még NyugatMagyarország és KeletMagyarország között is e tekintetben, de még a főváros pesti része s budai része között is különbség van. Ha tudjuk ezeket a szükségleteket, ehhez kell alakítani a kapacitást, és ebben a társadalombiztosítási költségvetésben a lehetősé ge, hangsúlyozom, a finanszírozási lehetősége benne van. Ha ehhez valóban megszületnek azok a kormányrendeletek, amelyekre tényleg szükség van, és időben születnek meg, akkor azt gondolom, hogy jó irányt vehet ez a dolog, és valóban nem a kórházi ágyak szá ma fog nőni, és egy olyan szerkezet tud kialakulni Magyarországon, amely nemcsak gazdaságos, hangsúlyozom, tisztelt képviselőtársaim, hanem elsősorban jó a betegnek, mert nagyon sokszor beszéltünk itt arról: a betegnek jó kevesebbet kórházban lenni, biztos gyógyulást biztosítani a háziorvosi ellátásban és a házi ápolásban.
