Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
956 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hogy itt néhányan szólunk csak hozzá, azzal kapcsolat osan elmondanám, nem én tehetek arról, hogy több párt képviselője nincs jelen és a vitában nem vesz részt. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Pedig elég sok párt lesz az Országgyűlésben. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Igen. Ö rvendetesen szaporodnak a pártok. De e törvény kapcsán, amely véleményem szerint még a kormányzati munkát, az ország gazdasági fejlődését is meghatározza és egyes területeken örvendetesen, másoknál kevésbé örvendetesen átrajzolja, nagyon kevesen veszünk ré szt a részletes vitában egy olyan szituációban, amikor a 350 benyújtott módosító javaslattal a kormány többször foglalkozott, s gondolom, már az előterjesztő sem nagyon tudja, hogy most melyik a kormány által támogatott és nem támogatott javaslat. De nem e zért kívántam ehhez a részhez hozzászólni, hanem azért, mert véleményem szerint a megyei közgyűlés elnökének a törvény erejénél fogva a megyei területfejlesztési tanács élére történő kijelölése nem szerepel a mi javaslataink között. Rá kell bízni a megyei területfejlesztési tanácsra, hogy saját sorai közül válassza meg vezetőjét. Annak az erőltetése, hogy a törvény jelölje ki a megyei közgyűlés elnökét, sőt a megyei területfejlesztési tanács elnöke a törvény erejénél fogva a regionális fejlesztési tanácsban is részt vesz, azt eredményezi, hogy a megyei közgyűlések túlsúlyos szerephez jutnak. Véleményem szerint szerencsésebb, ha a tanács a tagjai közül választ. Akkor is megvan a megyei közgyűlés elnökének az a lehetősége, hogy a területfejlesztési tanács egye s résztvevőit egymással szembeállítsa, meggyőzze és végül is elfogadtassa, hogy ő legyen az elnök. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy nem szabad korlátozni a térségi területfejlesztési szövetségek számát, főleg nem egy elavult statisztikai körzetszám alapján . Ha ezt korlátozzuk is, egyetértek Bajor Tibor képviselőtársam azon javaslatával, hogy itt minimálisan el kell hogy érje a megyei területfejlesztési tanács tagjainak az ötven százalékát az önkormányzati típusú és e törvény alapelemeit jelentő térségi terü letfejlesztési szövetségek száma. Most olyan szabályozás készül, és az eddig általam ismert javaslatok többsége vagy a kormány által elfogadott javaslatok egyike azt is meg kívánja gátolni (sic!) , hogy hány ilyen térségi területfejlesztési közösség kerülhe t be a megyei fejlesztési tanácsba. Szeretném tehát arra irányítani a figyelmet, hogy ezeknek a számát ésszerű keretek között szükséges meghatározni, ez legyen a fő szereplője a területfejlesztésnek, továbbá arra, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a több évvel ezelőtt kiadott statisztikai körzetszámra vonatkozó szabályokat, amelyeket e törvény átvesz. Ezek között nem szerepelnek olyan városok, amelyek az elmúlt években, az elmúlt öt évben városi rangot nyertek el, és nem szerepelnek statisztikai körzetkial akító tényezőként olyanok, amelyeknek kisrégióvonzáskörzete alakult ki. A megyei munkaügyi tanáccsal kapcsolatban nekem más a véleményem. Bár én az országos munkaügyi érdekegyeztetés dolgát nem ismerem olyan jól, mint a környezetvédelmi bizottság elnöke, én viszont egyet ismerek, hogy azok a pénzek, amelyek a megyei munkaügyi tanácsnál képződnek, általában nem önkormányzati alapokból és forrásokból jönnek létre, hanem a munkaerőpiac különböző résztvevői adják, így ennek önkormányzati hatáskörbe való vissza helyezése mindenképp sértené ezen munkaerőpiac résztvevőinek az érdekeit. Aki nem ismeri, hogy a megyei önkormányzatok milyen 12 pontos javaslattal fordultak a miniszterelnök úrhoz, az nem tudja, hogy itt tulajdonképpen milyen harcról van szó. A megyei önk ormányzatok kérték a munkaügyi szervezetek és a munkaügyi tanácsok ezen forrásainak is az elosztási lehetőségét és a megyei önkormányzatokhoz való rendelését. Folyik Verebélyi Imre államtitkár úr vezetésével egy közigazgatási reform, amely ki tudja, hogy h ol áll meg. Nyilván az alkotmány szabja meg ennek a határait, de e törvénynél most olyan lépéseket
