Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
943 együtt is kiemelte a kiemelt térség meghatározását is, amely kiemelt térséget rendkívül fontosnak tartom, hiszen az arányos fejlesztésen túlmenően az országban szükséges olyan területeknek a meghatározása és kiemelése, ahol a már most meglévő infrastruktúra - szellemi és fizikai infrastruktúra , továbbá az ott jelentkező munkahelyteremtési vállalkozások lehe tőséget adnak az országban kristályosodási pontok kialakítására és ezeknek a kiemelt térségeknek a támogatására. Itt is nem a hátrányos helyzetű területek rovására, hanem az ország arányos fejlesztésére szeretném felhívni a figyelmet. Amennyiben a kiemelt térséget a tisztelt Ház nem támogatná, úgy egy nagyon értékes fejlesztési lehetőségtől vonná meg a törvényadta támogatás lehetőségét. Szeretném azt is kiemelni, hogy számomra - és ez a törvény további javaslataiban is végigkíséri a módosító indítványaimat - nem a megyehatárok térszerkezete adja meg a gazdasági és társadalmi fejlődés kereteit, hanem az olyan kistérségek, amelyek - Bibó megfogalmazásával - természetes határokkal körülvett, alulról szerveződő önkormányzati egységek, amelyekből felépülve öttíz éves távlaton belül lehetőség nyílik egy európai léptékű nagyrégió kialakítására. 1949től kezdve több párt, több területfejlesztéssel és közigazgatással foglalkozó szakíró és politikus is magáénak vallotta ezt az elképzelést, amelyre építkezve és ezeket az alapfogalmakat kibontva - megítélésem szerint - lehet európai léptékű területfejlesztést és európai régiókkal való kapcsolattartást a későbbiekben megfogalmazni. Ezért tehát ismét kiemelném a régió és a nagyrégió lehetőségét és szerepét, valamint a kiem elt térség fogalmának a törvényben való megjelenítését. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Baráth Etele úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. BARÁTH ETELE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim ! Ugyanahhoz a részhez szeretnék hozzászólni, amelyhez Balsay kollégám már hozzászólt, s azt gondolom, hogy ebben az esetben különös fontosságú, bár halk vitára kell hogy sor kerüljön, tekintettel arra, hogy egy eddig nem létező törvény fogalmainak a megha tározásáról van szó, és ebben olyan fogalmakról is, mint például a régió, amely - bár valóban régóta használatos, de - nem kodifikált a magyar jogrendszerben. Én tulajdonképpen nem szeretnék mást, mint a nagyon sok módosító indítvány összefoglalását logika ilag hangsúlyozni, hiszen ezt tettük meg a környezetvédelmi bizottság általam előkészített módosító indítványának a szövegezésekor is. A dolog lényege az - amit az eredeti törvénytervezet is tartalmazott , hogy alapvetően a térség fogalma határozza meg a törvény logikáját. Ez felsorolja a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség kategóriáit. Innen felfelé haladva a kistérség az, amely települések között közvetlen létrejövő egységet jelent. Efölött már egy másik kategória jelenik meg, ez pedig a régi ó kategóriája. A régió kategóriáját a törvény értelmezésében minimálisan kétféleképpen szeretnénk alkalmazni. Az egyik egy olyan tervezési, statisztikai régió, amely régió gyakorlatilag több megyére kiterjedően megyeközi funkciókat kellene hogy ellásson, o lyan programok előkészítését kell hogy szolgálja, amelyek több megyére terjednek ki, de nagyon lényeges dolog, hogy közigazgatással határolt, visszakereshető statisztikai és adminisztratív rendszert jelent egyúttal. Ez az a régió, amelyik nagyobb távlatokb an - középeurópai és európai léptékben is - megfelel az európai statisztikai rendszerekben úgynevezett NUTS IInek titulált és ott alkalmazott régiófogalomnak. Rendkívül fontos az az új kategória, amit szeretnénk ebben bevezetni, de megint csak hangsúlyoz om, hogy nem a neve a fontos ennek. Fejlesztési régióként fogalmazódott meg az utolsó módosító indítványban, amelyik összefoglalja gyakorlatilag az együtt élő településhalmazok egységét, méghozzá olyan nagyságrendű halmazokét, amelyek megyei jelentőséggel is bírnak. Ilyen például a Balaton térsége és a budapesti agglomeráció térsége. Ez azt jelenti, hogy ezekben a térségekben regionális méretekben már településközi együttműködési kényszer van, és fizikailag is annyira együtt élnek ezek a települések, hogy e lengedhetetlen, hogy területrendezési terv is készüljön ezekre a térségekre.
