Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
926 Hazánk ban a tőkehiány a fejlődés gátló tényezőjévé vált. Különösen vidéken, a mezőgazdasági kistermelőknél jelenik meg a probléma. A gazdálkodó vagy nem rendelkezik a földműveléshez, növénytermesztéshez és állattenyésztéshez szükséges eszközökkel, vagy rendelkez ik ugyan, de az korszerűtlen, elavult és esetenként költséges a fenntartása, működtetése. Ilyen helyzetben alacsony hozamú a termés, aminek a minősége is megkérdőjelezhető, továbbá ennek következtében kevés érték termelődik. Magyarul: vegetálás tapasztalha tó. Ezt évről évre csak hitellel lehet kimozdítani. De ilyen helyzetben a hitelezők számára ez az állapot nem kívánatos, mert nem látják a visszafizetés biztosítását. A külföldi tőkeberuházók tekintetében is probléma jelentkezik, mert nem látják befektetet t pénzük arányában a megfelelő és erős biztosítékrendszer kiépítését. Így éppen - biztosítékrendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt - a gazdálkodóknál tőkehiány keletkezik, ami később nemcsak vegetáláshoz, de elsorvadáshoz is vezethet. Veszélyhelyzet ala kul ki tehát, mert a hiteligények megnőttek, de azok kielégítetlensége helyi, később általánosabb válságot idézhet elő. A problémák megoldása a zálogjogi szabályok átalakítását, a biztosítékjog megteremtését és érvényesítését követeli meg. Másodszor: A zál ogjogi szabályok módosításával megvalósítható, hogy a hitelezők kedvezőbb feltételek mellett nyújthassanak zálogjoggal biztosított hitelt. Ez garanciát jelentene arra nézve, hogy a hitelt visszakaphassák. Ez a jogi változás élénkítheti a mezőgazdasági, az ipari termelést, de a külföldi üzletemberek számára is biztosítékot jelent a jogi garancia arra, hogy a pénzük ne vesszen el. Jogi garanciák lefektetése elősegíti a szabályozottabb és biztosítékon alapuló hitelrendezési rendszer kialakítását. A visszaélése k meggátolását célzó büntető jogszabályok kidolgozása csökkenti a zálogjogi szabályok megkerülését, kijátszását és növeli a vétkesek megbüntetésének lehetőségét. A jogi szabályozás tehát hozzájárul a maga eszközeivel a piacgazdaság célszerű működéséhez is. A jelenleg hatályos zálogjogi előírásokhoz viszonyítva a javaslat azt tükrözi, hogy egységes zálogjogi rendszert kívánunk teremteni. (17.50) Újszerűen jelenik meg a javaslatban, hogy a zálogjog nemcsak ingatlanra alapítható: jelzálogjog , de ingó dolgokr a is differenciálódik: kézizálogjog. Új szabályként jelenik meg a vagyont terhelő zálogjog. Ugyanakkor e jogformákat a javaslat egy egységben kívánja rendezni. Az ingó vagyontárgyakra is vonatkozó és erre alapítható jelzálogjog megteremtését célozza a java slat, vagyis olyan jelzálog kialakítását, ahol a birtokátadással nem járó zálogjog jogszabályilag lehetséges. Tehát a hitelező számára ingó dolgok is képezhetik a biztosíték alapját. Ez felzárkózást jelent az európai államok által alkotott és gyakorolt jog hoz. Mint ahogy a javaslatból is kitűnik, új zálogjogi rendszer megteremtésének alapjául az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kidolgozott modern törvény szolgál. E modelltörvény alapulvételének jelentőségét az is aláhúzza, hogy sem hazánk, sem a középkeleteurópai volt szocialista országok nem rendelkeznek még a piacgazdasági jogi követelményeit kielégítő biztosítéki rendszerrel. De nem megfelelő a jelenlegi jogi szabályozás arra sem, hogy megfeleljünk a modern piacgazdaság hiteligényei és hite lpolitikája által támasztott követelményeknek. Ilyen körülmények között mindenképpen arra kell törekedni, hogy a zálogjogi szabályozás egyrészt megfeleljen az európaiságnak, a modern piacgazdaság követelményeinek. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a model ltörvény mintának vétele nem másolást - vagy ami még ennél is rosszabb: a fejlettebb országok modernebb piacgazdaságainak kritikátlan átvételét , hanem hazánk speciális helyzetének, piacgazdaságunk sajátos állapotának, fejlettségi szintjének alapulvételét jelenti. Nyilván ketté kell választani a problémakört. Míg egyrészt meg kell vizsgálni azokat a szabályokat, amelyek adaptálhatók speciális jogrendszerünkben, addig - éppen a külföldi tőke
