Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1984. szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
916 Még Pest városában is csak 1692ben - vagyis közel egy évszázados késéssel Japán után - rendelik el a szalma, a nádtetők lebontását, majd három évvel később házuknak elkobzásával fenyegetik meg azokat, akik egy hét alatt nem építenek rendes kéményt a házukra. Az óvintézkedések történetéhez tartozik Debrecen város tanácsának 1556os határozata: minden ház előtt - olvashatjuk a határozatban - egyegy dézsa víz tárolandó. És az úgynevezett utcakapi tányok ennek megtartását ellenőrizték is! Debrecen város tanácsának még számos rendelkezését ismerjük: például 1629ben megtiltották azt, hogy éjjel tűzzel kapcsolatos teendőket végezzenek; 1665től súlyos pénzbírsággal büntették azt, akit gyúlékony anyag közelében vagy az utcán pipázáson értek; majd 1668ban tilos a dohányzás, végül, 1683ban, még a pipa árusítása is. Az egyik magyar szakíró véleménye szerint Nyugaton először Amszterdamban, az egyetemi polgárok soraiból létesült önkéntes tűzoltóság. Szerve zeti elmaradottságunk közepette örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy ezt néhány év múltával a debreceni diáktűzoltóság megalakulása követte, amely így Magyarország első önkéntes tűzoltóságának is tekinthető. 1769ben, Balassa Ferenc külföldi tanulmán yútja után, a helytartótanács egy mintául szolgáló szabályrendelettervezetet küldött szét, majd a beérkezett észrevételek alapján 1771ben Pozsonyban megszületett az a végleges tűzrendészeti rendelet a helytartótanács javaslata alapján, hogy a jövőben kőb ől, téglából, vályogból, tömésföldből a tűznek jobban ellenálló házakat építsenek. Nagyon ajánlotta a halászoknál szokásos tetőfedést; a habánok különben cseréppel fedték épületeiket. Az emberi szeretet és önzetlenség jegyében működő önkéntes tűzoltóság ma gyarországi intézményének eszméje a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Ödön gróf nevéhez fűződik, aki nem átallott - magyar mágnás létére - a londoni tűzoltóságnál egy évig köztűzoltói szolgálatot teljesíteni, és nem sajnálta a fáradságot a külföldi tűzoltói ntézmények tanulmányozására. Tanulmányútjáról hazatérve "A tűzoltás körül tett általános tapasztalatok" című munkájában rámutatott többek között arra, hogy "mindenekelőtt önkéntes tűzoltóságok létesítendők, mert községeink csak ennek költségeit bírják el, és ez az intézmény már csak azért is figyelmet érdemel, mivel kulturális jelentőségén kívül etikai beccsel is bír." Önkéntes egyletek alakultak szerte az országban: Székesfehérvárott, Esztergomban, Pécsett, Győrben stb. Ebben az évtizedben nagy számban kez dték meg működésüket kisebb városainkban is az áldozatkész emberbarátokból alakult önkéntes tűzoltótestületek, például Kőszeg, Nagykőrös, Törökszentmiklós, Sátoraljaújhely, Hajdúszoboszló stb. önkéntes egyletei, akik éberségükkel, egyéni és csoportos munká jukkal számos esetben akadályozták meg tűzvész keletkezését, sőt a tűzbiztonság terén jelentős újításokat és célszerűsítéseket is javasoltak. A második világháború azonban az önkéntes tűzoltóságnak is igen súlyos károkat okozott. Szertáraik, berendezéseik nagy része tönkrement, a felszerelések nagy részét Nyugatra hurcolták vagy megsemmisültek. A Magyarország számára egyik legnagyobb tragédia, a szegedi tűz után jöttek rá, hogy a tűzvédelem törvényesített formájára van szükség. Főleg a gyöngyösi tűz, a debr eceni tűz, az ököritói tragédia, az Operaház, illetve a volt városi színház tüze hívta fel erre a figyelmet. 125 éve működik tűzoltóság Magyarországon, éppen most ünnepelték ezt az évfordulót. Ennek óriási jelentőséget tulajdonít most a kormány, ellenben a tűzvédelmi rendelkezések érvényesítésének szabályozása volna a legfontosabb dolog. A tűzvédelem egyszerű eszközök használatából, az emberek magatartásából, önként vállalt feladatából és önként vállalt munkából állott, mert csak ez volt lehetséges. Most bi zonyos mértékben vissza kellene térni ehhez, hogy a községekben, kis falvakban lakó emberek felismerjék, hogy az állam jelenlegi gazdasági állapotának figyelembevételével csakis az ő segítségükkel lehet megoldani ezt a feladatot. Mindig szükség lesz a falv akban, községekben, mezőgazdasági településeken lakó embereknek a segítségére, mert nem lehet annyi tűzoltót fizetni, mert a mi kis államunk nem bírja ezt elviselni. Máshol is így van; például Németországban olyan szituáció van, hogy a hivatásos tűzoltóság ot is az önkéntes tűzoltószövetség elnöke irányítja.
