Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1984. szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
913 Tisztelt Képviselőtáraim! Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik. Ezzel szemben célszer űbbnek mutatkozik a költségek viselésére vonatkozóan az érdekeltek egyetemleges felelősségét megállapítani, amit indokol az, hogy a gazdasági élet különböző szereplőinek érdekeltségi arányai gyakran nem kellően tisztázottak. Az egyetemlegesség kimondása es etén az érdekeltek a költségek viseléseinek arányairól egymás között a polgári jog szabályai szerint megállapodást köthetnének. A javaslat hangsúlyozza, hogy a tűzjelzés díjtalan és elsőbbséget élvez. Sem a törvénytervezet szövegéből, sem pedig az ahhoz ka pcsolódó indoklásból nem állapítható meg az, hogy az elsőbbségi jogot mihez kell viszonyítani. Tisztelt Ház! A műszaki mentéssel összefüggésben a javaslat azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a tűzoltáson és a műszaki mentésen túl a tűzoltóság egyéb beavat kozást csak az érdekelt kérelmére és költségére végezhet. Ezzel összefüggésben annak a szakmai kérdésnek a tisztázására lett volna szükség, hogy hol van az a határ, amelyen belül a tűzoltást végző szervezetnek még meg kell tennie a szükséges intézkedéseket . Másképpen fogalmazva: ténylegesen mikor fejeződik be a tűzoltás és a műszaki mentés folyamata? A tűzvédelmi szabályok ismerete éppen olyan kötelezettsége minden magánszemélynek, mint az egyéb jogszabályok ismerete. A magyar jogrendszer egyik fontos alapt étele az, hogy a jogszabály nem tudása a felelősség alól nem mentesít. Ennek alapján feleslegesnek ítéljük annak hangsúlyozását, hogy a magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzmegelőzési szabályokat. Ez a kötelezettség ugyanis a fenti elvből következően egyébként is, és minden jogszabály tekintetében, terheli a magánszemélyeket. A javaslat nemcsak e vonatkozásban nincs összhangban a magyar jogrendszerrel, hanem más tekintetben is találhatunk olyan szabályokat, amelyek feleslegesek, mert egyéb jogszabályok már rendezték az adott viszonyokat. A javaslat például a magánszemélyek kötelességévé teszi, hogy gondoskodjanak a felügyeletük alatt álló személyek megfelelő neveléséről és arról, hogy ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. Idevonatkozóan a polgá ri törvénykönyv és a családjogi szabályok egyértelmű felelősségi rendelkezéseket tartalmaznak, amikor a szülő, a gondozó felelősségét rögzítik a felügyeletük alatt álló személyekért. Tisztelt Ház! Ugyancsak a polgári törvénykönyv rendelkezéseire kell utaln i azzal összefüggésben, hogy a tűzoltás és műszaki mentés során okozott kár megtérítésére ki kötelezhető. A javaslat szövege és a polgári törvénykönyv rendelkezései nincsenek megfelelő összhangban, mert a polgári törvénykönyv 107. §a rendelkezik a szükség helyzetben okozott kár viselésének kötelezettségéről és hangsúlyozza, hogy a károkozásnak alapvetően két esetét kell megkülönböztetni. Kártalanítási kötelezettség terheli azt, akinek magatartása nem volt jogellenes. Például a tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást követelhet. A kártérítés követelésének minden esetben feltétele azonban a jogellenes magatartás. A tűzoltóegyesületek jogállása egyértelművé vált. Ezek a szervezetek társadalmi szervezetként működnek. Nem kerülheti el a figy elmünket az, hogy ezeket a szervezeteket az egyesületekre vonatkozó törvény alapján kell létrehozni, illetve működtetni. A javaslat azon rendelkezései, amelyek a tűz elleni védekezés, a műszaki mentés, a tűzoltóság anyagi alapjait teremtik meg, nem minden esetben egyértelműek. Ebből adódóan a gyakorlatban gondot fog okozni az erőforrások megjelölése, felhasználása. Nem valószínű, hogy a javaslat előterjesztőinek figyelme kiterjedt például arra, hogy milyen forrásból lesz fedezhető az önkéntes és a létesítmé nyi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általuk elszenvedett kár megtérítése, a kártalanítás, így például különböző járadékok fizetési kötelezettsége. Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekre tekintettel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a javaslat csak lé nyeges módosításokkal fogadható el, továbbá arra, hogy a törvényhez később kapcsolódó végrehajtási szabályok legyenek tekintettel a védelmi, műszaki rendszerek technológiai sajátosságaira, a tűzvédelmi berendezéseket gyártó vállalkozások segítésére, esetle ges
