Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 28 (151. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
887 pedagógustüntetés lesz Szegeden, mert eddig megszüntettek 360 pedagógus álláshelyet, és a közművelődési iroda vezetője szerint ez fele a végleges adatoknak. (15.10) Azt is el kell mondanom, hogy a Deák Ferenc Gimnáziumból kiindulva aláírásgyűjtő akció indult, amelynek eredményeként több mint 23 ezer aláírást adtak le a városh ázán. Ez azt bizonyítja, igen tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy a társadalom nem közömbös, nem nézi jó szemmel az oktatásügy leépítését, és bármennyire is igyekeztek, nem sikerült a társadalom többi rétegét szembefordítani a pedagógusokkal. A ko rmányzat ugyanakkor sikerpropagandája lázában nem figyel oda kormánypárti, MSZPs önkormányzatok véleményére sem. Nem én mondom, hanem pontosan Szeged MSZPs alpolgármestere fogalmazta meg a közgyűlés nyilvánossága előtt, hogy az oktatási normatívák emelés e csak látszatintézkedés a kormányzat részéről, mert az önkormányzatokat sújtó egyéb elvonások miatt az oktatásra 11 százalékkal kevesebb jut. Önkormányzati szakemberek szerint ez nem szegedi jelenség, hanem országosan így van, ezért éljük most az iskolabe zárások és pedagóguselbocsátások időszakát. Természetesen én nem fogalmazok olyan finoman, mint egy MSZPs alpolgármester. Ezért az olyan normatívaemelést, amelyet a kormányzat végrehajtott, a szemfényvesztés, a politikai bűvészmutatvány kategóriájába soro lom. De a kormányzat bátor. Ezt szintén nem a Kereszténydemokrata Néppárt hangoztatja, hanem kormánypárti oldalról halljuk unosuntalan. A viccbeli példabeszéd alapján ezt inkább súlyos látászavarnak kellene értékelnem. A kormá nyzat ugyanis képtelen belátni, hogy tevékenysége rövid és hosszú távon egyaránt katasztrofális színvonalcsökkenést okoz a ma még európai színvonalú oktatásunkban. Bízom abban, hogy nem ez a cél. A kormányzat bátorságának bizonyítéka viszont az, hogy az id ézőjelbe tett piszkos munkát nem maga végzi el, hanem az önkormányzatokat kényszeríti erre. Ezért nem tudom az önkormányzatokat elmarasztalni, talán még Szeged önkormányzatát is megérteném, ha a város MSZPs polgármestere, egyébként pedagógus, a választási kampányban nem azt ígérte volna, hogy ha megválasztják, akkor egyetlen pedagógust sem fognak elbocsátani. De a bátor ígérgetés szintén jellemző a kormánypárti politikusokra szinte minden szinten. Csak egy példa, idézet az MSZP választási programjából: "A közalkalmazotti törvény szerinti A/1es fizetési osztályt a minimálbérhez igazítva gondoskodik a pedagógusok bérének megfelelő szinten tartani" - mármint az MSZP. Micsoda gyönyörű ígéret! Csak nem igaz! Ha át akarnám venni egyes kormánypárti képviselőtársa im kioktató, arrogáns modorát, most egészen más jelzőket használnék. Így szerényen csak annyit említek meg, hogy a minimálbér 14.800 forint, fokozatosan emelkedő, az A/1. kategória pedig évek óta 8.500 forint. Bátor a kormány az egyre erősödő visszafelé mu togatásban is. Mert minél inkább rádöbben a kormányzat, hogy nem tud az előtte álló feladatokkal megbirkózni, ígéreteinek betartásáról nem is beszélve, úgy erősödik az előző kormányzat elmarasztalása. A tények viszont mást mutatnak. Az előző kormányzat pél dául az óraszám csökkentéssel megmentett 4000 pedagógus munkahelyet, a jelenlegi kormány a már eddig megszüntetett pedagógusmunkahelyeken túl a tervezett óraszámemeléssel fenyegeti további 1520 ezer pedagógus munkahelyét, családjának megélhetését. Termés zetesen mindenre van válasz. Egyik MSZPs képviselőtársam korábban azt mondta, nem kellett volna populista módon óraszámcsökkentést végrehajtani. Én viszont azt mondom, az ígéreteket illik betartani. Visszatérve a szegedi eseményekhez a kialakult helyzetér t a kormányzat felelős, a kormányzat kényszeríti az önkormányzatokra az oktatásügy leépítését. Hogy ebben a nagy leépítésben ittott törvénytelenségek, szabálytalanságok is történnek, az lényegtelen. Mármint a kormány számára, hiszen a kormányzatot az Alko tmánybíróság döntése sem érdekli, nemhogy olyan kisebb törvénytelenségek, mint amelyek pontosan Szegeden történtek például az óvodai leépítésekben. Talán csak annyit: amikor a vezető óvónők a megbeszélésén felvetették az irodavezetőnek, hogy a további leép ítések törvénytelenek és már egyes óvodák eddig is törvénytelenül működnek, azt
