Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
55 koncentrációját elő kell segíteni, és úgy vélik, hogy minden más párt, különösképpen az ellenzéki pártok ez ellen dolgoznak. Hiszen éppen a Fidesz volt az a párt, amely olyan tö rvényjavaslatot nyújtott be, amely ezt kívánta előmozdítani azáltal, hogy a különböző földtulajdonok eladását terhelő adókat meg akarta szüntetni annak érdekében, hogy akik mezőgazdasági tevékenységgel akarnak foglalkozni, adók nélkül juthassanak a működés ükhöz szükséges földtulajdonukhoz. E törvényjavaslatot egyébként a kormánypártok elvetették. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy ügyünket előrevinnék az olyan ráolvasások, miszerint úgyis mindenki ezzel a véleménnyel ért egyet, amit az illető kifej tett, és mindenfajta más ellenvélemény hangoztatása felesleges. Egyrészt azért nem, mert ezeket a véleményeket általában a közvéleménykutatások nemigen támasztják alá, és éppen ezért szükséges az ilyen ráolvasásoknak a parlamenti megtartása. Másrészt pedi g azért nem, mert azt hiszem, hogy az ilyen ráolvasások helyett sokkal hasznosabb lenne, ha a kormánypártok szembenéznének azzal, hogy a társadalom széles rétegeiben a kormány szövetkezetpolitikáját miért figyelik gyanakvással. (19.00) Talán érdemes lenne megvizsgálni azt, hogy az aszálykárok megtérítésére vonatkozó kormányintézkedést helyes volte olyan módon megtenni, hogy abból az aszálykártérítésből jórészt csak a szövetkezetek tudtak részesülni, magánszemélygazdálkodók, akiknek nem voltak hiteleik, ne m tudtak részesülni, vajon helyes volte az exporttámogatásokból összegeket átcsoportosítani kifejezetten szövetkezetpolitikai célokra, nem vitatva ez utóbbi célok fontosságát. Látva, hogy az exporttámogatások körül a napokban - és nyilván a jövőben is - m icsoda óriási gondok támadtak, fölmerül a kérdés, hogy vajon ezt helyes volte így megtenni. Azt hiszem, ezek lennének azok az ügyek, amelyeket érdemes lenne megvizsgálni ráolvasások helyett. Tisztelt Képviselőtársaim! A most előttünk fekvő törvénymódosítá s a szövetkezeti törvényt csak részleteiben kívánja módosítani, annak ellenére, hogy az Igazságügyi Minisztériumban már tavaly megkezdődött egy munka a szövetkezeti törvény átfogó módosítása érdekében. Félő, hogy ez a mostani módosítás azt jelenti, hogy a kormány le kíván mondani a szövetkezeti törvény átfogó módosításáról, pedig ezzel a törvénnyel sok gond van, ahogy azt egyébként Szakál Ferenc képviselőtársam is néhány ponton említette. Úgy vélem, lényegesen jobb lett volna, ha a mostani módosításcsomag n em kerül az Országgyűlés asztalára, hanem ehelyett most egy átfogó törvényjavaslatot tárgyalhatnánk. Éppen ezért ez a törvényjavaslat ebben a formában most idő előtti. Azonban mégis érdemes a törvényt részleteiben megvizsgálni. Egyrészt kiemelhető, hogy a törvénynek vannak olyan rendelkezései, amelyek nyilvánvalóan hasznosak, mert pontosítják a mostani szabályokat, illetve olyan új szabályokat alkotnak, amelyek a szövetkezetek életét egyszerűbbé teszik, a gazdasági életben való részvételüket az igazságosság és a hatékonyság normáihoz igazítják. Másrészt azonban vannak olyan kérdéskörök, amelyeket nem lehet ilyen egyszerűen elintézni, hanem érdemes őket részleteikben is megvizsgálni. Az egyik a már többek által említett jogi személyek szövetkezeti taggá válás ának a kérdése, a másik a fel nem osztható vagyon, illetve ezzel összefüggésben az ennek létrehozását támogató állami támogatások kérdése, a harmadik pedig a részleges átalakulás mint új szabály, törvénybe iktatása. Kezdjük a jogi személyekkel! A Fidesz el fogadhatónak tartja, hogy jogi személyek tagjai lehessenek a szövetkezeteknek, több feltétellel. Hasonlóképpen, ahogy azt szintén kiváló KDNPs képviselőtársam mondta: ha a jogi személyek a szövetkezetben kisebbségben maradnak, mind az általuk birtokolt üz letrésztulajdonhányad tekintetében, mind pedig az egy tag, egy szavazat elve alapján történő szavazás esetében. Illetve elfogadhatónak tartjuk, hogy szövetkezetek, mint jogi személyek, többségbe kerüljenek szövetkezetekben, esetleg önállóan is szövetkezet et alkothassanak, vagy pedig magánszemélyekkel működjenek együtt. Ilyen volt korábban a Hangya Szövetkezet Magyarországon, amely kiválóan működött a háború előtt. Kár volt szétverni.
