Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - Bejelentés interpelláció elmondásának halasztásáról - Dr. Homoki János (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Kidobott pénz az ablakon, avagy olyan gazdag ország vagyunk, hogy a csempészárukat hasznosítás helyett megsemmisítjük?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
522 A tájékoztatás szerint naponta több millió forint értékű terméket koboznak el és semmisítenek meg. Megközelítőleg azonos értékben jelentkeznek csempészáruk kávéból és alkoholos italokból is. Óvatos becslések szerint az egy év alatt lefoglalt és megsemmisített csempészáruk értéke minimálisan 5 milliárd forint, továbbá jelentős a szállítási és raktározási költség is. Az ország jelenlegi válságos gazdasági helyzetében az elkobzott áruk megsemmis ítése nem indokolt. Módot kellene találni arra, hogy ezeket az árukat az állam akár belföldön, akár külföldön értékesíthesse. A hasznosítás módja lehetne többek között közvetlen belföldi értékesítés készáruként, külön jelzéssel ellátva, külföldi értékesíté s változatlan vagy szükség szerint új csomagolásban, belföldi értékesítés nyersanyagként való felhasználással stb. Kérdezem államtitkár úrtól, miután évente több milliárd forint költségvetési bevételtől esik el az állam, szándékában álle a tárcának a kérd és újbóli szabályozása. A megfelelő jogi szabályozás kidolgozásáig célszerűnek tartjae, hogy az elkobzott áruk megsemmisítését leállítsák, azokat az új szabályozásig raktározzák? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kisgazdapárti padsorokban.) ELNÖK (dr . Gál Zoltán) : Köszönöm. Az interpellációra Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A jövedéki ellenőrzés alól elvont, csempészett, illegális eredetű jövedék i termékek elkobzás utáni sorsáról az ön által is említett 13/1995. (VII. 12.) PMrendelet a módosított törvényi szabályozás értelmében rendelkezik. Tavaly nyáron az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás a korábbi merevebb előírásokat egy rugalmas abb szabályozással váltotta fel. Eszerint amíg korábban az elkobzott jövedéki termékekre - a kőolajtermékeken kívül - a törvény minden esetben a fizikai megsemmisítést írta elő, '95. július 12étől kezdődően ez csak a zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű elkobzott termékekre vonatkozik. Az egyéb esetekben viszont lehetőséget ad a módosított törvény az értékesítésre is, beleértve a külföldre történő kiszállítást is. A PMrendelet szabályozta továbbá a megsemmisítés módozatait, amely szerint megsemmisítésnek nemcsak a direkt módon, például elégetéssel való megsemmisítés számít, hanem a termék eredeti rendeltetésétől eltérő, más célú vagy átdolgozott formában való hasznosítása is, például a cigaretta komposztálása, brikettálása vagy a szesz ecetgyártásra, dena turált szesz előállítására történő felhasználása. A megsemmisítés új módon való szabályozásával - amely tehát megenged bizonyos újrahasznosítást - az állam némi bevételhez juthat, viszont ez is biztosíthatja annak a hosszabb távon is fenntartandó elvnek az érvényesülését, hogy a zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyű termékek ne kerülhessenek forgalomba. E körben ugyanis jórészt emberi fogyasztásra szánt termékekről, azaz élelmiszerekről van szó, s nem vállalható fel a zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyű termé kek bizonytalan, kétes minősége miatt az újraforgalmazás közegészségügyi kockázata. Talán nem szükséges emlékeztetnem az éppen egy évvel ezelőtti fűszerpaprikahamisítási botrányra, amikor éppen a jövedéki szabályozás szigorú előírásainak érvényesítése és kiterjesztése mellett szavazott a tisztelt Ház az ilyen és hasonló botrányok kivédése érdekében. Nem látjuk indokoltnak az ettől a szabálytól történő eltérést még olyan áron sem, hogy a költségvetés némi többletbevételhez juthasson. A megsemmisítés szabály ának fenntartása mellett szólnak az egészségvédelmi szempontokon túlmenően a hazai termelők, gyártók érdekei is. A belföldi piac felvevőképessége ugyanis adott, így az elkobzott termékek szélesebb körben való újraforgalmazhatóságával - ami a változatlan ke reslet mellett kínálatbővítést jelentene - a hazai
