Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NACSA JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
51 A legnagyobb hibát az előző kormányzat agrárpolitikájában talán nem is az irányultsággal követte el, hanem azzal, hogy buldózerrel ment neki egy működőképes struktúrának, ami ezer sebből vérzett ugyan, de mindannyian tudjuk, hogy annak az átalakítása kisebb veszteséggel is megtörténhetett volna. Azt gondolom, a jelenlegi módosításnak egy eleme van, amelyről feltétlenül érdemes távlatosan g ondolkodni, mert ez egy generális változás: történetesen, hogy jogi személyiségű gazdasági társaságok is tagjai lehetnek a jövőben a szövetkezeteknek. Ennek a lépésnek a következményei, a hatása ma még - úgy érzem - szinte felmérhetetlen. Egyetlenegy dolog ban értek egyet Gyimóthy Gézával, hogy - lehetőleg még ebben az esztendőben - olyan szövetkezeti törvényt kell generálisan megfogalmaznunk, amely ezt a problémát is az egész szövetkezeti konstrukción belül érdemben kezeli. Ezzel együtt, remélem, megszüntet hetők azok a problémák, amelyeket az előző négy év törvényhozása hozott be nóvumként a magyar szövetkezeti mozgalomba, és ebből a helyzetből ki tudunk lépni olyan irányba, hogy reményeink szerint - egy dinamikusan fejlődni képes szövetkezeti szektor fog m egtelepedni Magyarországon. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) (18.40) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Nacsa János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. NACSA JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök as szony. Tisztelt Ház! Távlatosan is és múltba merengően is lehet gondolkodni. A szövetkezeti törvény módosítása kapcsán azt gondolom kétféle megoldás lehetséges. Előre elhatározott szándékkal, függetlenül a gazdasági viszonyoktól, függetlenül a társadalmi v iszonyoktól, törvényt lehet alkotni, törvényt lehet hozni, és ennek lesz a végrehajtásban majd valamilyen hatása, és lehet meglévő gazdasági helyzetben, meglévő társadalmi helyzetben - amennyiben a törvény akadályozza a fejlődést - módosítást hozni, és leh etséges - olyan helyzetben, amikor a gazdasági helyzetet a meglévő törvény akadályozza - alapvető kerettörvényt hozni. A kérdés azonban az, hogy ma pillanatnyilag egy általános törvény, egy alaptörvény vagy pedig egy törvénymódosítás a kifizetődő. Valóban bizonyítotte, hogy ma lenyugodott társadalmi, gazdasági viszonyok vannak, s ma már hosszú távra lehet egy törvényt megalkotni, vagy pedig az bizonyítódott, hogy a gazdaság átalakításában olyan mozgásban van az agrárgazdaság, amelyben egy szövetkezeti törv ényt csupán törvénymódosítással lehet idomítani és finomítani. Én azt gondolom, hogy ez a mai vita, ami itt elhangzott a Házban, egyet bizonyított: szükség van a törvénymódosításra, szükség van arra, hogy idomítsuk a meglévő törvényt, mert az alkalmatlan a rra, hogy ezt a gazdasági helyzetet, ezt a gazdasági viszonyt tovább segítse - hogy milyen irányba, az természetesen már vita kérdése. Pillanatnyilag, ha az EUcsatlakozást célozzuk meg, akkor természetesen oda vagy afelé vezet, és természetesen megközelít hetjük úgy ezt a törvénymódosítási kérdést, hogy valóban felölelte minden kérdéskört. A válasz nagyon egyszerű: nem ölelt fel minden kérdéskört. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Valóban azt lehet mondani, hogy nem teljesíti azokat a feltételeket, amit egy alaptörvénytől elvárhatunk, de teljesíti azt a feltételt, miszerint a legszükségesebb törvénymódosítást el lehet végezni, szükség van rá, és utána módosíthatunk a későbbiek során mindaddig, akár fél év múlva is, ha a viszonyok olyan okká váltak, hogy ismét egy törvénymódosításra van szükség. Az alaptörvényt pedig készítsük elő. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
