Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS, az FKGP
495 képv iselőcsoport részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen fontos törvényjavaslat van most a parlament előtt. Annál is inkább, mert ennek a törvényjavaslatnak a szükségszerűségét úgy hiszem, senki sem vitatja. Annak, hogy a tűzoltósá ggal, a tűzrendészettel kapcsolatos műszaki feltételek így megteremtődtek, bizonyos fokú elő- és kortörténete is van. Tehát úgy kezdeném el, hogy végül is a tűz mellől kellene elindulni, hisz' a tűz az emberi fejlődés egyik legfontosabb tényezője lett az e lmúlt évezredek során. Nem vitatható, hogy maga a tűz léte régebbi időkre vezethető vissza, mint az emberiség története. (12.20) A különböző népek körében a tüzet igen nagy kultúra övezte. A tűzrendészet úgynevezett első nyomai az ókori kelet á llamaiban már megtalálhatók, fellelhetők. A legcivilizáltabb államokban tudatosan védekeztek a tűz pusztító hatásai ellen. Egyiptomban már négy évezreddel ezelőtt előírták oltóvedrek készenlétben tartását, a lakóházak udvaraiban pedig oltóvízzel teli meden céket létesítettek. A hatósági tűzrendészet legkorábbi nyomai Japánban és Kínában nyilvánultak meg. Már ekkor tűzrendőri és tűzoltó intézményeket létesítettek. A megelőzést szolgáló szabályok megszegőit súlyosan megbüntették, olykor drákói szigorral. Én úg y ítélem meg, hogy Magyarországon az idevonatkozó törvényeink kevésbé hasonlítanak a korábbi, évezredek előtti törvényekhez. Túl enyhék a felelősségrevonási részek, az esetleges szándékos tűzgyújtás esetén - az anyagi hátrányt is figyelembe véve - szinte e lenyészőek. A középkor második felében megjelentek a tűzoltási szabályrendeletek a tetőtűz, röptűz leküzdésére. Ezalatt Magyarországon ez nem alakulhatott ki, hiszen Magyarország élethalálharcot vívott a törökök ittlétének időszakában, ugyanakkor Európában kialakulnak az önkéntes és hivatásos tűzoltóság előfutárai, az ipari forradalom pedig mindinkább meggyorsította ennek a szervezetnek a létrejöttét és szabályozását. A korszak megkívánta és igényelte szakszerűen begyakorolt - lehetőleg főfoglalkozású - hiv atásos alakulatok megszervezését. Szükséges volt, hogy a nagyobb hatásfokú, oltóképességű és bonyolultságú tűzoltógépek értő kezekben legyenek. A modernebb technika korára az önkéntes, hivatásos és a gyári vagy magán tűzoltóosztagok voltak jellemzőek. 1870 . december 5én Magyarországon is megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, és egyre szélesebb rétegeket átfogó tűzoltó szervezetek mind sürgetőbben követelték a tűzvédelmi törvény megalkotását. Az első hazai tűzvédelmi törvényben 1936ban született meg a X. törvénycikkely, ami lényegében rendezte a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az első, valamennyi területet átfogó tűzvédelmi kódex - mint ahogy erre államtitkár úr is utalt - 1956ban a 13. számú törvényerejű rendelettel vált szabályozottá. Ez t követően a tűzrendészet még fokozottabb társadalmasítását szorgalmazták a szabályozások. 1972 és '74 között ugyancsak további rendelkezések vonatkoztak az állami tűzoltóság területi szerveire. Ezek a rendelkezések, jóllehet módosításokkal, de ma is érvén yesek a tűzvédelemre és a tűzoltóságra egyaránt. Kétségtelen, hogy - mint minden új bevezetése - a tűzoltóságot és a tűzvédelmet érintő jogszabályi változások sem zökkenőmentesek. Ám most egy jól átgondolt, minden alapvető kérdésre kiterjedő tűzvédelmi tör vényt várnak a parlamenttől a több mint egy évtizedes készülődés és várakozás után. Vajon ez a törvényjavaslat megfelele a várakozásnak, alkalmas lesze egy tartósabb rendezésre? A kérdésfeltevés nem könnyű és nem egyszerű. A múlt és a jelen csap össze eb ben a törvényjavaslatban: a megszokott, toldozgatottfoldozgatott régi helyenként dacol az új szelekkel, a jobbító, korszerű szándékkal. Eleddig megannyiszor képes volt megújulni a tűz elleni védekezés, alkalmazkodni a kor, a környezet igényeihez, illetve szükségleteihez. Ezt napjainkban is meg kell tenni. A törvényjavaslat hogyan ad erre lehetőséget? Mindenekelőtt a tűzvédelemről, tűzoltóságról, a polgári védelemről, valamint a katasztrófavédelemről álláspontom szerint jobb lett volna együttesen tárgyalni, dönteni, hiszen a tűzeset, a földrengés, egyéb katasztrófa általában együtt szokott
