Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ):
4920 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amelynek általános elismerést kivívó, külföldön tanuló ösztöndíjasainak összes képzési k öltségei a négy éves képzési ciklusban egy diákra számítva négyszázezer forintot tett ki, ami ritkaság. Ebből a tényből, valamint az egyetemen felhalmozódott szellemi kapacitás ismeretéből és az egyetemi autonómia elvéből kiindulva elfogadhatatlannak tart om, hogy egyetemeink élére gazdasági kormánybiztost nevezzenek ki, aki csak a finanszírozás szempontjából vizsgálná az egyetemek működését. Ez az egyetemeken folyó tudományos munkára, képzésre nézve beláthatatlan, esetenként visszafordíthatatlan következmé nyekkel járna. Például épületek eladása, tanszékek megszüntetése, visszafejlesztése, miként azt az ELTE esetében az elmúlt héten javasolták. A finanszírozást illetően elfogadhatónak tartom a normatív finanszírozásra vonatkozó törekvéseket. A bevezetés gya korlatát viszont csak akkor tudom elfogadni, ha az a normatív elosztási rendszerről a normatív finanszírozási rendszerre való áttérést készíti elő. És az egyetemek valós szükségletéből indul ki, nem pedig pénzügyi szempontokból. A TTKképzésnél a normatíva tartalmazza a szükséges gépi és egyéb berendezések költségeit. De a bölcsészetnél a normatíva az ugyanilyen fontos könyvek, folyóiratok állandó beszerzésének igényét nem veszi figyelembe. Ennek ismeretében a bölcsésznormatíva összegé t a tervezettnél magasabban kellene megállapítani. E mellett szükség van a könyvtári háttér rendszeres anyagi alappal való folyamatos fejlesztésére is. A magyar egyetemek könyvtári háttér nélkül igen nehéz helyzetbe kerülnek a külföldi univerzitásokkal sze mben. Ugyancsak megoldatlan az egyetemi tevékenység lényegét jelentő doktori kurzusok finanszírozása. A törvénymódosításban figyelembe kellene venni, hogy a hivatalos doktori ösztöndíjasokon kívül mások is részt vesznek a kurzuson. Ezek képzési normatíváj áról is rendelkezni kellene. Figyelembe kellene venni az oktatók számát és a kutatás igényeit, a megpályázható kutatási alapot, és a mindenkori költségvetés összegével kellene arányosítani. Külön figyelembe kellene venni az egyes szakok műveléséhez szükség es idegen nyelv oktatási költségeit. A doktori kurzusokban is szükséges nyelvi képzés költségeit. A törvénymódosítás tervezett szövege hosszan beszél a nem létező egyetemi szövetségekről. Ugyanakkor a dékánok felmentését szabályozó paragrafus hiányzik bel őle. A törvénytervezet a finanszírozási rendszer konkrét ismerete nélkül nem áll meg, ha a finanszírozási elképzelések nem a valóságból indulnak ki, hanem egy absztrakt politikai szándékot tükröznek. Úgy vélem, hogy a törvénymódosítást a fent említett hián yosságok miatt a jelen formájában nem lehet elfogadni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Iványi Tamás képviselőnek, SZDSZ, és jelzem Kávássy képviselő úrnak, hogy mivel másodszor jelentkezett hozzászólásra, mindazon képviselők után kaphat csak szót, akik előzetesen írásban jelentkeztek, tehát ezt a kormánypárt - ellenzék forgót nem tudom alkalmazni. Csak azért mondom, hogy Iványi Tamás után Bányász Jánosné képvisel ő asszony következik az MSZPből. IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány gondolatot szeretnék az integráció tárgykörében elmondani, úgy szeretnék érvelni az integráció szükségessége mellett, hogy néhány meggondolásra méltó go ndolatot szeretnék azért fölvetni a dologgal kapcsolatban. A kiindulási helyzet mindannyiunk által ismert, hogy ma Magyarországon egy túlszakosított felsőoktatási rendszer létezik, kis intézményekkel, melyeknek a rendszere egyre kevésbé átlátható. Tudjuk jól, hogy közel száz felsőfokú oktatási intézményünk van, benne harminc egyetem. Ismert analógiákat tudnánk fölhozni Magyarországhoz hasonló méretű országokkal kapcsolatban, Hollandiát, Finnországot, Ausztriát például, ahol körülbelül egyharmada az egyetem ek száma a
