Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PUHA SÁNDOR, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
490 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A múlt héten szerdán, 14én tárgyalta bizottságunk a benyújtott törvénytervezetet, és a vita során általános vitára egyhangúlag alkalmasnak találta. Államtitkár úr szólt arról, hogy mely kérdéseket miért és hogyan kíván a törvény szabályozni. Én azért, mivel az általános vita során a bizottságban ezek a kérdések jórés zt felmerültek, és tárgyaltuk őket, egyegy gondolat erejéig visszatérnék rájuk. Először: miért van szükség e törvény megalkotására, melyek azok a megváltozott viszonyok, jogi, politikai, gazdasági viszonyok, ami miatt meg kellett alkotni ezt a törvényt, m ely kérdéseket kíván elsősorban szabályozni, mely kérdések azok, amelyeket más törvényben, például a szolgálati törvényben szabályoznak a tűzoltósággal kapcsolatban. Források megteremtéséről, új források bevonásáról van szó a törvényben. Részletesen megtár gyaltuk a bizottsági vita során ezeket a kérdéseket is, és egy csomó olyan rendelet, alacsonyabb szintű jogszabály megfogalmazódott a törvényjavaslatban, amelyeket szintén megtárgyaltunk és amelyekkel kapcsolatban elhangzottak vélemények a bizottsági vita során. Én a törvénytervezet szerkezete alapján szeretnék végigmenni, és a bizottsági vita során ott elhangzottakat a törvényszerkezet alapján mondanám el. Az 1544. számú törvényjavaslat - a tűzoltóságról, a tűz elleni védekezésről és a műszaki mentésről - jogi előzményei: Jelenleg egy 1973as törvényerejű rendelet szabályozza ezt a kérdést. Ezt a törvény magasabb szintre emelve szabályozza, mindenképpen szükség volt erre a lépésre is. Mindenképpen követnünk kellett azt, hogy a '90es önkormányzati és a '91es hatásköri törvény az önkormányzatok kötelező feladatává tette a tűz elleni védekezést. A törvény ezzel a kérdéssel is részletesen foglalkozik, a törvény megalkotása ebből a szempontból is igen fontos volt. A gazdasági viszonyok megváltozása, a korábbi v állalati tűzoltóságok megszűnése, leépülése szükségessé tette a vállalati tűzoltóságok helyett most létesítményi tűzoltóságnak nevezett tűzoltóságok kodifikálását, bevonását a törvénybe, bizonyos fajta kötelezést itt a gazdálkodószervezetek részére, hogy k énytelenek legyenek vállalati, létesítményi tűzoltóságokat megalkotni, létrehozni. Ennyit a jogi előzményekről. Még annyit, hogy 1995. I. félévében a XLIX. törvényben a tűzvédelemmel kapcsolatos kérdések szabályozva lettek, azonban ezek nem tértek ki minde nre, ezeket mindenképpen ki kellett egészíteni, újra kellett szabályozni ebben a törvényben. A feladatok és hatáskörök telepítésének újragondolása, pontosítása, a szervezetnek az önkormányzatisághoz igazodó felépítése, a források meghatározása, amit már em lítettem, és közülük újak megteremtése, ezek felhasználásának a szabályozása van ebben a törvényben. Végül "a vagyon követi a feladatot" elv érvényesítése az alkotmány és a törvények adta keretek között, amennyire ez erre lehetőséget adott. A bizottsági vi ták során a hozzászólók a szabályozás elveit helyesnek, technikáját megfelelőnek tartották, megfogalmazták azonban kérdéseiket, és már ebben a szakaszban jelezték, hol kívánják jobbító szándékú javaslataikkal a törvénytervezetet javítani. Kérdésként merül fel rögtön a hatály kiterjesztése szempontjából: az IFORerők jogállása megfelelően szabályozotte tűzvédelmi szempontból. Itt azonnal környezetvédelmi szempontokra is gondolok. Megnyugtattak minket, hogy ez megfelelően szabályozva van nemzetközi szerződés ekben. A NATOnak erre vonatkozóan mintegy negyvenéves szabályozása van érvényben, ezt vettük át, ezt alkalmazzuk az ország területén is. (12.00) Felvetődött, hogy bár a törvé ny nem tiltja, de nem kellenee megfogalmazni a törvényben az úgynevezett összevont ügyeletek létesítését a tűz- és káresetek jelzésének fogadására, ami több
