Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
4883 például a kistelepülési emberek számára is már egy érezhető és átélhető valóság. És ebben a formában én azt gondolom, hogy megmerevedik egy adott társadalom szerkezete - és ez nem szerencsés. Főleg egy olyan országban, amelyik átmeneti időket él. Én tehát azért azt mondom, hogy olyan iskolaszerkezet fogadh ató el számunkra, amely egy bizonyos időtartamig azonos tudást ad, és amelyik egy közös értékek mentén rendeződik. Erre alkalmas lehet egy jól szervezett nemzeti alaptanterv. És végül is azért tartom fontosnak a közoktatáspolitikát is, mert a családbarát politikának lehet a része. Mégpedig abból a szempontból, hogyha jövedelmek nőhetnek és az adók csökkenhetnek és létezik, létezne egy jól működő gyerektámogatási rendszer, akkor megint csak egy kiegyensúlyozott társadalom jöhetne létre. Én például, ha már i tt a közoktatásról beszélünk, akkor egy javasolható dolog, hogy családi pótlék bizonyos korosztályok számára csak akkor adható ki, hogyha az adott illető iskolát látogat. Ez a feltétele annak, hogy ezt a pénzt megkapja. Ne úgy folyjanak ki ezek a családtám ogatási rendszerekben szereplő pénzek, hogy az adott gyerek, igaz, hogy iskolaköteles lenne, de nem jár, ettől függetlenül viszont a családi pótlék jár neki. Járjon úgy, hogy kötelezze a jogszabály arra, hogy iskolába járjon. Így tehát azt gondolom, hogy e gy versenyképes tudáshoz való hozzájutás segítheti elő azt, hogy széles középrétegek alakuljanak ki ebben az országban. (17.50) És egy olyan iskolaszerkezet, amelyik legalább az alapvető közös tudást és közös értéket megadja, az segítheti elő azt, hogy eze k között a társadalmi csoportok között a konfliktusok minimalizálhatók legyenek, illetve közös megoldások szülessenek. Hadd hozzam fel példaként, zárójelben - most már közeledve a hozzászólásom végéhez , Adolf Kolpingnak az életpályáját, aki egy egyszerű cipész volt, és római katolikus pap lett belőle, és ismerve azt, hogy az ő társadalmi csoportja, az iparossegédek hogyan élnek és mit csinálnak, megcsinálta a Kolpingmozgalmat, aminek segítségével ezek az iparoslegények, emberek olyanfajta tudáshoz jutot tak, amik már az adott piacon már szakképessé válhattak. Tehát ilyenfajta szakképes tudáshoz is lehetőséget tud teremteni egy jól szervezett iskolaszerkezet. Utoljára pedig, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, a pénzügyi támogatásról szeretnék mindössze annyi t mondani, hogy ez a törvényjavaslat akkor jár el szerencsésen, hogyha a normatív támogatási rendszerében az egyházi iskolásoknak, iskoláknak, a kistelepüléseknek és a nemzetiségi iskoláknak megadja azt a fajta kiegészítő támogatást, amely elégséges ahhoz, hogy jól működjenek. És zárásképpen pedig hadd idézzek tartalmilag szabadon egy mondást, amelyik úgy szól - utalva arra, hogy Magyarország sokak szerint szegény ország bizonyos értelemben, és bizonyos értelemben persze gazdag , hogy lehet hogy szegények vagyunk, de ez még nem ok arra, hogy ostobák is legyünk. Ezzel szeretném bezárni hozzászólásomat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a teremben.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kétpercesre jelentkezik, megadom a szót Jánosi György képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Örömmel hallgattam Szabad György és Sasvári Szilárd hozzászólását, mert végre valóságos problémák, valóságos érvek, valóságos ellenérvek fogalmazó dtak meg ezekben. Olyanok, amelyeket érdemes meghallgatni, megszívlelni, és érdemes vitatkozni velük természetesen. Az esélyegyenlőtlenségproblémáról szeretnék egy gondolatot elmondani csak. Valóban igaza van Sasvári Szilárdnak abban, hogy a nemzeti alapt anterv egyfajta automatikus iskolaszerkezeti hatást hordoz magában, amely eltér a jelenleg domináns 8+4es iskolaszerkezeti formától. De éppen ezt az automatikus hatást próbálja tompítani egyrészt az a tény, hogy határozottan fogalmazódik meg a törvényjava slatban a tizennyolc éves tankötelezettségi korhatár kérdése, hiszen ez nagyobb mozgásteret ad magának a szakmának és a tartalmi kérdéseknek, hogy végiggondolja az ennek