Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
4881 oldaláról, de nem mondom, csak hadd mondjam azt, hogy valószínű, a törvénytervezet k észítői, azok nem tudták, hogy a Magyar Köztársaság területén csak a pálos rend alakult meg és semmilyen más olyan egyházi szerzetesrend, amelyik itt évszázadok óta iskolákat tart fönn. Tehát ez például egy olyan pontja ennek a törvényjavaslatnak, ami hibá t érdemes lenne kikerülni. Nem hiszem, hogy önök be akarják zárni a cisztergimnáziumot, piarista rendi gimnáziumot, a ferences rendi gimnáziumot, nem hiszem. (17.40) Csak azért mondtam, hogy elvileg - és miért is ne mondhatnám ezt a dolgot. Talán ezt az ap ró hibát ki lehetne javítani ebben a törvényben. Ezért mondom azt, hogyha az eljárás során sikerült volna ezeket az apróbb hibákat még kiszedni, akkor nem hangozhatnának ebben a Házban olyan felhangok, hogy mondjuk a koalíció egyik vagy másik pártja vagy m indketten egyházellenesek. Mert egyébként vannak olyan pontok, amelyek kapcsán állíthatom ezt, vagy állíthatom, hogy nem szándékában ilyen, de hatásában ilyen ez a törvényjavaslat. Mindjárt utalok a következő mondataimban ezekre. Én azt gondolom, hogy a kö zoktatási törvénnyel szemben alapvetően három elvet, három elvárást lehet elmondani. Az egyik az, hogy kiszámítható legyen ez a rendszer, a másik, hogy stabil, a harmadik meg, hogy - és én úgy fogalmazom meg , hogy növekvő legyen, ezt majd mindjárt ki is fogom fejteni, hogy mit is jelent az én számomra. Hogy kiszámítható legyen a rendszer, ahhoz például meg kell történni annak, hogyha az önkormányzat azt a közfeladatot, például az oktatás közfeladatát átadja valamilyen szervezetnek, akkor annak a szervezet nek valamilyenfajta garanciát kell adnia. Így például, hogyha a normatív kiegészítésről beszélünk, amit az állam ad, mondjuk, 40 vagy 50 százalékban jelenleg, ezt kiegészíti az önkormányzat, akkor azt a közfeladatot átvevő, és ennek megítélése a helyi önko rmányzat dolga, például közfeladatot átvevő egyházi szervezetnek a kiegészítő támogatást teljes egészében át kellene adni, hiszen így válhat kiszámíthatóvá az, hogy a közfeladatot korrekten ellátja ez a szervezet anyagi támogatással. A másik ilyen feltétel e a kiszámíthatóságnak, az az, hogy ezt valamilyenfajta szerződésben rögzíteni kell. Ez a közoktatási megállapodás. Itt zárójeles mondat, hogyha van ilyen megállapodás, akkor azt be kell tartani. Hadd utaljak itt egy azonnali kérdésre, ami arra vonatkozott , hogy az egyházi, például az EsztergomBudapesti Főegyházmegyével történt megállapodást, álláspontom szerint, a Művelődésügyi Minisztérium nem tart be. Az önkormányzatok oldaláról ilyen típusú jelzés nem érkezett hozzám, lehet hogy van ilyen, de nem érkez ett még hozzám ilyen, és azt tudom, hogy például Óbuda 30 évre kötött közoktatási megállapodást. Azt tudom, hogy a XI. kerületben tervbe van véve, hogy a Kaffka Gimnázium, amit átadnak a Margit nővéreknek, az körülbelül 10 évre szeretné megkötni ezt a megá llapodást. Nos, én azt mondom, hogy a kiszámíthatóság feltétele valamilyenfajta szerződési rögzítése a feltételeknek és a hozzájuk hasonló állami vagy önkormányzati normatíva kiadása. Ezt mondom azért is, mert azt gondolom, hogy ennek az országnak az adófi zető polgárai sokféle világnézetet vallanak. Így például sokan vannak olyanok, akik vallásos világnézetet vallanak magukénak, és ők éppúgy adófizető polgárok ebben az országban, mint a többiek. És azt gondolom, hogyha az alkotmánykoncepcióval sikerül elérn i azt, hogy a szülőknek a neveléshez való jogát alapvető jogként határozza meg az alkotmány, akkor ennek érvényesülése egy adott törvénynek, például a közoktatási törvényben úgy kell szerepeljen, hogy kérem szépen, miután vallásos szülők is részt vállalnak a közteherből, és a vallásos szülők szeretnék iskolába járatni a gyerekeiket, és az állam alkotmányban írja elő, hogy iskoláztatásra kötelezettsége van a gyereknek - tehát jogok és kötelezettségek találkoznak , akkor ebben a pillanatban az államnak meg k ell adni azokat a feltételeket, amit bármely más állampolgárnak megad. Legfeljebb azt lehet mondani, kérem tisztelettel, hogy nem 100 százalékot fizetünk ki, hanem 90 százalékot vagy 99et. Ez már mérlegelés kérdése lehet, de nem hiszem azt, hogy 89et pél dául már lehet mondani. Ezt én már nem tudnám elfogadni. Még olyan polgárként sem, aki legfeljebb csak tervezi, hogy a gyerekeit ilyen iskolába fogja járatni, hiszen nem
