Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
4862 mondta, hogy nem ötletbörze, és szeretném azt mondani, hogy a parlament valóban nem ötletbörze. Ezért a parlamenti vita nem arra szolgál, hogy mindenki kifejtse az egyéni véleményét, hanem arra szolgál, hogy pr óbáljunk meg egységes, legalább frakciónként egységes véleményt kialakítani, és ezeket a véleményeket ütköztetni egymással. Ezért az az elképzelés, hogy minden képviselő ugyanannyit szólhasson hozzá, egészen egyszerűen a többpárti parlament működési rendsz ere miatt elképzelhetetlen. Azt én megértem, és a lehetőséghez képest biztos, hogy nemcsak én, hanem minden képviselő támogatja, hogy a nagyobb frakcióknak nagyobb megszólalási lehetőségük legyen, de az egyénieskedés és minden egyéni vélemény elmondása és érvényesítése egészen egyszerűen ütközik a parlamentarizmus szabályaival. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót két percben Szigethy István úrnak. Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Utoljára szólalok meg, é s Dobos Krisztinának meg szeretném köszönni ezt a kitűnő példát, amit itt most produkált. Valóban itt két érték állt egymással szemben, Magyarország történetének megkezdődött az első igazi jogállami jellegű alkotmányozása. Az Országgyűlés fölkészült rá, a házelnök el akart mondani egy expozét, napirend szerint. A napirendet megszavaztuk. Ezzel szemben az MDF képviselőcsoportja - nem egyéniről beszélek természetesen - fontosabbnak tartotta, hogy miközben hétfőn és kedden is el lehetett mondani napirend előtt i kérdéseket, lehetett beszélni kedden délután a kormánykontroll keretében akár az interpelláció, kérdés, azonnali kérdés keretében ilyen kérdésekről, mégis értékválasztás szempontjából fontosabbnak tartotta, hogy a saját, általa felvetett problémát ez elé helyezze. Most ez itt annyira pregnáns példája az alapproblémának. Van egy parlamenti döntés, megvan, hogy miről fogunk tárgyalni, a televízió beállt az egész napnak a közvetítésére. Percre fel volt osztva az idő az egyes képviselőcsoportok között. Ekkor a Házszabálynak a rendelkezéseivel - most a saját véleményemet mondom, aki nem ért egyet vele, tisztelem a véleményét - visszaélve, az alkotmányozás elé helyezett egy részkérdést. Ami, nem vitás, hogy biztosan fontos, csak nem odavaló volt. Tehát ez a prob léma, az a probléma, hogy a parlamenti többségi akarattal szemben a Házszabály megnyitott egy olyan zsilipet, hogy a napirend megállapítása után is naponta tulajdonképpen nagyon sok mindent el lehet mondani. Hogy az mennyire fontos, mennyire nem, az egy má sik kérdés. De egy tény, hogy nem a parlament napirendje szerint folyik, nem a munkarend szerint, amelyet minden kulturált, normális jogállam magának fölállít. Én azt hiszem, hogy Magyarország jogállamiságának a megteremtése érdekében - mert még mindig saj nos lépésenként itt tartunk - nagyon fontos az, hogy a parlamentnek a tevékenysége valóban úgy működjön, olyan legyen, amilyen egy jogállami parlamenthez méltó. Az pedig az, hogy rendezetten, napirend szerint tárgyalunk. Az a kompromisszum, amiről beszéltü nk, hogy hétfőn, mielőtt a napirendet megállapítanánk - ez egy elvi kérdés, hogy mielőtt a napirendet megállapítanánk - megszólalhasson minden frakció. Ez a kompromisszum lényege. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Napir end után aztán, amikor végeztünk a napi munkával, mindenki annyit mondjon, amennyit akar, amit fontosnak talál. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Szintén két percben megadom a szót Csépe Béla úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. CSÉPE BÉLA (KDNP ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ebben a vitában odáig jutottunk, hogy immár ezt az egész napirend előtti kérdést, az ellenzéknek valóban sok hozzászólását mintha úgy kellene tekintenünk, mint egyéni ötletek improvizációit, öntetszelgést és valami ilyen nagyon csúnya műfajt. Talán valaki még a cirkuszt is mondta, most már ezt nem tudom egész biztosan. De elhangzanak ilyenek is. Most csak úgy hirtelen emlékezetemből felidézve, mert én magam is gyakoroltam ezt a műfajt a frakció
